Az Európai Unió egy új jogi trükkel véglegesítené a mintegy 210 milliárd eurónyi, Európában parkoló orosz jegybanki vagyon befagyasztását, úgy, hogy közben kiveszi a tagállamok kezéből a vétót, vagyis Orbán Viktor sem tudná megakadályozni a döntést. Bóka János az Indexnek azt mondta: szerinte ez nem egyszerű szankciótechnika, hanem veszélyes jogalapváltás és lopakodó hatáskörbővítés, amely precedenst teremthet arra, hogy Brüsszel a jövőben is megkerülje az egyhangúságot. A magyar kormány szerint ha bebizonyosodik a „jogalappal való visszaélés”, végül az Európai Unió Bíróságán maradhat az egyetlen valódi fék.Az Európai Unió az ukrajnai háború kitörése után gyorsan és a megszokott jogi keretek között reagált Oroszország fellépésére.
Szankciókat vezetett be, befagyasztotta az európai pénzügyi rendszerben lévő orosz állami vagyont, és világossá tette, ezek az intézkedések ideiglenesek, rendszeres felülvizsgálathoz kötöttek, és csak a tagállamok egyhangú döntésével tarthatók fenn. Három évvel később azonban ez a keretrendszer megbillenni látszik.Az unió olyan jogi mechanizmust hagyott jóvá, amely véglegessé tenné mintegy 210 milliárd eurónyi, döntően az orosz jegybankhoz tartozó vagyon befagyasztását, miközben kikerülné a tagállami vétó lehetőségét. Bóka János európai uniós ügyekért felelős minisztere szerint ez már nem pusztán Oroszországról szól.
Az uniós jog egyik alapelvének újraértelmezéséről, egy veszélyes precedens megteremtéséről van szó.A szankciós rendszer eredeti logikája
Mielőtt a részletek egymásra torlódnának, érdemes az elején visszalépni a történet legelejére. Ahogy azt már említettük, az Európai Unió közvetlenül a háború kitörése után, a bevett jogi keretek között vezetett be szankciókat Oroszországgal szemben. Ezek egyszerre érintettek magánszemélyeket és gazdasági szereplőket, korlátozták bizonyos szektorokban a gazdasági együttműködést, és rendelkeztek az unió területén található orosz állami vagyon befagyasztásáról is.
Ennek a vagyonnak a legjelentősebb része az orosz központi bank devizatartaléka, amely részben európai állampapírokban és kötvényekben megjelenő követeléseket, részben pedig már lejárt értékpapírokból származó készpénzt jelent.
Ezeket az eszközöket részben európai bankokban, részben elszámolóházaknál, így például a belga Euroclearnél tartják
– mondta Bóka János az Indexnek.
A korábbi döntés lényege az volt, hogy a befagyasztott jegybanki vagyonelemekkel kapcsolatban semmilyen tranzakció nem hajtható végre. Ezeket az összegeket nem lehet sem az orosz jegybanknak, sem annak rendelkezése alapján harmadik félnek átadni. A miniszter hangsúlyozta, hogy mindez klasszikus kül- és biztonságpolitikai jogalapon született. „Ez azt jelenti, a tanácsnak egyhangú döntéssel kell határoznia a gazdasági és pénzügyi kapcsolatok teljes vagy részleges felfüggesztéséről, és erre épülnek rá az uniós jogban megjelenő konkrét tilalmak” – fogalmazott.
Bóka János szerint ennek az intézkedésnek egyik alaptétele az, hogy a szankciók nem lehetnek véglegesek. Ezek ideiglenes intézkedések, amelyeket rendszeres időközönként felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy a jogalapjuk továbbra is fennáll-e. Ez nem politikai gesztus, hanem jogvédelmi követelmény: a szankcióval érintett szereplők jogainak védelmét szolgálja. Ennek megfelelően az Európai Unió eddig minden esetben időbeli korlátot szabott a szankciók hatályának. Amikor ez az időszak lejár, a szankciók automatikusan megszűnnek, hacsak a tanács – ugyanabban az eljárási rendben – nem dönt a meghosszabbításukról.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a szankciós rezsimek jellemzően hat hónapra szólnak, és félévente kell róluk újra dönteni, szintén egyhangúsággal. Oroszország esetében mindeddig a személyi, a szektorális és a teljes befagyasztott állami vagyonra vonatkozó intézkedések is ebben a féléves ciklusban működtek. „Ez egy háborús helyzetben teljesen szokványos forgatókönyv” – mondta Bóka János az Indexnek, hozzátéve: hasonló intézkedések korábban Iránnal, Észak-Koreával vagy éppen Venezuelával szemben is életben voltak. Tehát ez a kiindulópontja a mostani vitás ügynek.
Magyarország eddig nem akadályozta a befagyasztott orosz vagyon fenntartását.
A szankciókat félévente meg kell újítani, és ezekben az eljárásokban a magyar kormány minden alkalommal hozzájárult a hosszabbításhoz. Oroszországgal szemben az unió az első intézkedések óta folyamatosan bővítette a szankciós rezsimet. Az újabb és újabb csomagok elfogadására szintén egyhangú döntéssel került sor. „Ha jól számolom, már a tizenkilencedik szankciós csomagnál tartunk, és ezek a határozatok eddig mind egyhangúság mellett születtek meg” – fogalmazott Bóka János.
Kérdésünkre Bóka János elmondta, hogy nem volt olyan jelzés magyar diplomaták részéről Brüsszelben, amely a szankciók meghosszabbításának…