Donald Trump amerikai elnök egy gyorsinterjúban arról beszélt a The New York Timesnak, hogy három „nagyon jó” jelöltje is van Irán jövőbeni vezetésére. Bár pár órával később már mást nyilatkozott, akkor azt mondta: olyan sikeresek voltak az amerikai csapások, hogy még a rezsimen belüli potenciális vezetőket is megölték Iránban. Mindenesetre pár név már így is felvetődött az iráni rezsimváltást illetően.
Donald Trump egy nagyjából hatperces (telefonos) interjút adott Mar-a-Lagói birtokáról a The New York Timesnak, amelyben elmondta: három nagyon jó jelöltje is van Irán új vezetőjének a posztjára.
„Három nagyon jó jelöltem van. Most nem fogom őket nyilvánosságra hozni. Először végezzük el a munkánkat”
– fogalmazott Trump, miközben arról is beszélt, hogy folytatni fogják a hadműveleteket, és azzal számolnak, hogy „négy-öt hétig” tarthat el az Irán elleni konfliktus. A The New York Times emlékeztetett arra, hogy vasárnap Irán legfőbb nemzetbiztonsági tisztviselője, Ali Laridzsáni kijelentette, hogy az országot egy ideiglenes tanács fogja irányítani addig, amíg az első csapásokban likvidált Iráni legfőbb vezető, Ali Hámenei utódját megválasztják.
Az interjúban Trump szóba hozta a venezuelai elnökváltást is, bár az ottani hatalomátvételhez képest egy másfajta forgatókönyvet vázolt. „Úgy gondolom, hogy amit Venezuelában tettünk, az egy tökéletes, ideális forgatókönyv […] Két ember kivételével mindenki megtarthatta az állását” – mondta, miközben arról beszélt, hogy szerinte ami Venezuelában bevált, az Iránban is be fog válni.
A beszélgetés későbbi részén viszont mégis egy másik modellt vázolt a venezuelaihoz képest.
Akkor ugyanis azt hangsúlyozta, hogy szerinte az iráni népnek kellene megdöntie a jelenlegi iszlamista kormányt. „Ez rajtuk múlik, hogy megteszik-e vagy sem. Évek óta beszélnek erről, így most nyilvánvalóan meglesz rá a lehetőségük” – mondta az amerikai elnök (a The New York Times szerint Trumpot a tanácsadói is figyelmeztették arra, hogy a hatalmas kulturális különbségek miatt gyakorlatilag lehetetlen alkalmazni a Venezuelában alkalmazott stratégiát, ahol a jelenlegi kormány az Egyesült Államok utasításainak betartását követően maradt hatalmon).
Ugyanakkor az elnök nem volt hajlandó elárulni, hogy kormánya hogyan védené meg az iráni népet, akiket a kormány megdöntésére szólít fel. „Nem teszek semmiféle konkrét ígéretet sem így, sem úgy. Túl korai még” – mondja erről. Mindenesetre kijelentette, hogy kész feloldani az Irán ellen bevezetett szankciókat, ha az új vezetés pragmatikus partnernek bizonyul.
Pár órával később már arról beszélt, hogy még a saját jelöltjeiket is likvidálták a csapásokban
Donald Trump nem sokkal később az ABC News riporterének, Jonathan Karl is nyilatkozott röviden. Akkor viszont már bizonytalanságát fejezett ki azzal kapcsolatban, hogy ki veszi át az irányítást Iránban, mivel a potenciális vezetőjelöltek közül sokan meghaltak a kezdeti támadásokban – írta az Independent.
„A támadás olyan sikeres volt, hogy a legtöbb jelöltet kiiktatta. Nem olyasvalaki lesz, akire gondoltunk, mert mind meghaltak. A második és a harmadik helyezett is meghalt”
– fogalmazott Trump ebben a nyilatkozatban.
Az elnök ugyan itt sem mondott neveket, de az Independent megjegyezte, hogy az első csapások halottjai közt volt Ali Samháni, Hámenei egyik legfőbb tanácsadója, valamint Mohammad Pakpur tábornok, a Forradalmi Gárda parancsnoka. Ezen kívül Mahmud Ahmadinezsádról, Irán korábbi keményvonalas elnökéről is olyan hírek láttak napvilágot, hogy meghalt – bár ezt az információt Ahmadinezsád közvetlen munkatársai azóta cáfolták, az ő sorsa egyelőre kérdéses.
Mindeközben Trump arról is beszélt az ABC-nek, hogy
az iráni vezetéstől már kapott megkereséseket a békekötés érdekében.
„Elmondta, hogy valaki az iráni kormányból felvette vele a kapcsolatot. „Megkérdeztem, ki volt az, és azt válaszolta: »Valószínűleg nem szabadna elmondanom, de valaki, aki túlélte«, és hozzátette, hogy ez a személy már nem a legfőbb vezetőnek jelent” – idézte fel a műsorvezető, Jonathan Karl.
Kik lehetnek a potenciális jelöltek?
Irán lehetséges jövőbeli vezetőjeként gyakran emlegették az utolsó iráni sah fiát, Reza Pahlavi koronaherceget, aki maga is kilátásba helyezte, hogy átvenné a vezető szerepet. Bár egy nemrég készült interjúnkban egy iráni-amerikai származású író-újságíró kétségbe vonta azt, hogy ő valóban megfelelő lenne-e a szerepre.
Az Independent szerint Irán új legfőbb vezetőjének lehetséges jelöltjei között szerepel
- Modzstaba Hámenei, aki Ali Hámenei második fia;
- Alireza Arafi, az iráni ideiglenes tanácsban szolgáló lelki vezető;
- Mohammad Mehdi Mirbageri, a Nyugatot bíráló keményvonalas pap;
- Golam-Hosszein Mohszeni Edzsei, a bíróság elnöke, aki szintén az ideiglenes tanács tagja;
- valamint Hasszan Homeini, aki az Iráni Iszlám Köztársaság alapítójának, Ruhollah Homeininek az unokája, és sokan mérsékelt reformistának tartják
Jelenleg a legfőbb hatalom birtokosának azonban, Ali Laridzsáni, az iráni biztonsági szolgálat vezetője tűnik, aki az X közösségi oldalon kijelentette, hogy „nem fogunk tárgyalni az Egyesült Államokkal”. Róla a The Hill amerikai híroldal külön cikket is írt szakértői véleményeket idézve.
Az írásban emlékeztettek arra, hogy a 67 éves Laridzsánit Ali Hámenei már a halála előtti hetekben is megbízta olyan feladatokkal, amelyek túlmutatnak az amúgy is jelentős pozícióját. Hozzátették, hogy elemzők szerint Laridzsáni elég rugalmas lehet ahhoz, hogy az amerikai követeléseknek való engedéssel megőrizze a rezsimet. Ugyanakkor volt, aki a sorozatos hazugságaira hívta fel a figyelmet – ennek fényében akár az is hazugság lehet, hogy nem tárgyalnak az Egyesült Államokkal –, és arra, hogy ez a képesség akár segíthet is neki, hogy ő legyen Irán következő vezetője.
„Az Iszlám Köztársaság összes tisztviselője fantasztikus hazudozó, de Ali Laridzsáni ezt egy másik szintre emeli. Ő a hazugságok LeBron James-e. Teljesen biztos vagyok benne, hogy kapcsolatba lép az amerikaiakkal, mert ez a szokása. Ő – elnézést a kifejezésért – az iráni politika egyik legnagyobb szemétládája. Ez valójában segíthet neki.”
– mondta Ray Takeyh, a Külkapcsolatok Tanácsának közel-keleti tanulmányokért felelős vezető munkatársa.
Az intézet másik vezető kutatója, Elliot Abrams – aki Trump első ciklusában Iránért és Venezueláért felelős különleges megbízottként szolgált – Venezuelához hasonlította a helyzetet. „Ali Laridzsáni egy szempontból nagyon hasonlít Delcy Rodriguezhez [a hatalmat átvevő venezuelai alelnökhöz – a szerk.], mégpedig abban, hogy ő is bűnrészes a rezsim minden bűncselekményében. Ilyen típusú szereplőről beszélünk” – mondta.