Itt a bejelentés: a kormány rezsistopot vezet be! … “A hideg miatt jelentős januári többlet gázfogyasztás költségeit a kormány átvállalja.
A rendkívüli januári hidegre hivatkozva a kormány váratlan, de annál nagyobb horderejű intézkedést jelentett be: életbe lépett az úgynevezett januári rezsistop, amelynek célja, hogy a megugró fűtésszámlák miatt keletkező többletköltségeket az állam átvállalja a háztartásoktól. A bejelentést Orbán Viktor tette meg egy rövid videóban, amelyben hangsúlyozta: a rendkívüli hideg miatt sok családnál szokatlanul magas gáz- és távhőszámlák keletkezhetnek, ezt a terhet pedig a kormány nem akarja a lakosságon hagyni.
A bejelentést követően az MVM azonnali hatállyal felfüggesztette a gázszámlák kiküldését, mondván: a részletszabályok kidolgozásáig senkinek sem kell új számlát befizetnie. A döntés sokak számára megnyugtató volt, ugyanakkor azóta is számos kérdés vár válaszra: kik jogosultak pontosan a kompenzációra, milyen fogyasztásig jár a kedvezmény, és mekkora terhet ró mindez a költségvetésre?
Mi az, amit eddig biztosan tudunk a rezsistopról?
A kormányfői bejelentés alapján egyelőre annyi tekinthető biztosnak, hogy a januári rendkívüli hideg miatti többletfogyasztás költségeit a kabinet átvállalja a lakosságtól, mind a földgáz, mind a távhő esetében. Konkrét számok, fogyasztási határok és technikai részletek azonban egyelőre nem hangzottak el.
Az MVM közlése szerint addig sem küldenek ki új számlákat, amíg a kormány nem határozza meg pontosan az elszámolás módját. Ez azokra is vonatkozik, akik már megkapták és esetleg be is fizették januári számlájukat: náluk később jóváírás vagy korrekció várható.
A kormány a részleteket a kormányinfón és későbbi közleményekben ígéri tisztázni, a Pénzcentrum pedig folyamatosan figyelemmel kíséri az új információkat.
Miért volt szükség rendkívüli beavatkozásra?
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy háttérbeszélgetésen elmondta: az idei januári hideg országos szinten mintegy 43%-kal növelhette a gázfelhasználást éves összevetésben. Ez nemcsak statisztikai adat, hanem nagyon is kézzelfogható számlanövekedést jelenthetett százezrek számára.
A jelenlegi rezsicsökkentési rendszer ugyanis ugyan védelmet nyújt egy átlagos tél során, extrém hidegben azonban a havi fogyasztási limitek gyorsan kimerülhetnek, különösen azoknál, akik havi diktálás alapján fizetnek. Ilyenkor a többletfogyasztás már a jóval magasabb, piaci áron kerül számlázásra.
Ki fizeti valójában a rezsistopot?
A kommunikációban gyakran elhangzik, hogy „a kormány átvállalja a költségeket”, érdemes azonban egy pillanatra megállni ennél a mondatnál. A kormánynak ugyanis nincs saját pénze: a rezsistop finanszírozása közpénzből, vagyis a központi költségvetésből történik.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy:
- vagy más kiadási tételektől csoportosítanak át forrásokat,
- vagy növelik a költségvetési hiányt,
- vagy a Rezsivédelmi Alap terhére finanszírozzák az intézkedést.
Bármelyik megoldás is valósul meg, a végső terhet az adófizetők viselik, függetlenül attól, hogy az adott háztartás közvetlenül részesül-e a kompenzációból.