Reviczky Gábor ma is élénken őrzi a gyerekkora meghitt karácsonyainak emlékét, és igyekszik ebből a különleges hangulatból minél többet továbbadni a saját családjának is.
„Számomra nem az ajándékok milyensége, mennyisége vagy értéke a legvarázslatosabb az ünnepben. A legnagyobb csoda abban rejlik, hogy Jézus születésének estéjén együtt van a család. Számomra ez volt mindig a legfontosabb, mert az én gyerekkoromban nagy szegénység volt az országban. Karácsonykor nem kaptunk tárgyi ajándékot, így minden játékot saját kezűleg készítettünk, ami különösen értékessé tette azokat. A karácsonyfadíszeket is mi készítettük el: kis angyalfejeket vagy angyalkákat festettünk fehér, kemény kartonra, amiket kivágtunk, és felakasztottunk az ágakra” – idézte fel a színész, aki szerint a legszebb ünnepi emléke 9 éves korához kötődik.
A családban az ünnepi menü is a hagyományokat követte: a karácsonyi asztalról nem hiányozhatott a halászlé.
„Egyik évben friss halat szerettem volna fogni karácsonyra, de sajnos balul sült el, és szegény nagymamám ünnepét sikerült tönkretennem: 24-én délelőtt én magam mentem halat fogni a bánhidai hőerőmű tavába, és fogtam egy háromkilós pontyot, ami a szenteste vacsorája lett. Csakhogy nagyon zsíros volt, és a nagymamámnak, akinek egyébként epeköve volt, komoly epegörcsöt okozott – olyannyira, hogy még az orvost is ki kellett hívni hozzá” – árulta el a Reviczky Gábor.
A színész azóta is ragaszkodik ahhoz, hogy hal mindenképp kerüljön az ünnepi menübe, de a töltött káposzta is állandó szereplő a karácsonyi asztalon.