Lemondott a bolgár kormány – történelmi bejelentés élő adásban
Rendkívüli politikai fordulat rázta meg csütörtökön Bulgária közéletét, amikor Roszen Zseljazkov miniszterelnök váratlan, élőben közvetített nyilatkozatban közölte: benyújtotta kormánya lemondását, így a nézők a bolgár köztelevízión keresztül szó szerint első kézből hallhatták a tömör, mégis súlyos mondatot, amely pillanatok alatt bejárta az országot és a nemzetközi sajtót is.
A döntés időzítése korántsem volt véletlen, hiszen Zseljazkov percekkel azelőtt lépett a nyilvánosság elé, hogy a parlament megkezdte volna a kabinet ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáját és szavazását, ezzel gyakorlatilag megelőzve egy esetleges vereséget, és – politikai értelemben – maga zárva le a játszmát, mielőtt mások tették volna meg helyette.
A szófiai parlament épülete körül már a délelőtti órákban feltűnően megnövekedett rendőri jelenlét volt tapasztalható, a hatóságok ugyanis számoltak azzal, hogy a hetek óta fokozódó belpolitikai feszültség utcai megmozdulásokhoz, spontán tüntetésekhez vagy akár nagyobb tömegek megjelenéséhez vezethet, ami tovább élezhette volna a helyzetet.
Bulgária belpolitikáját az elmúlt években szinte állandóvá vált kormányválságok, törékeny koalíciók és egymást sűrűn követő választások jellemezték, és Zseljazkov kabinetje is egy rendkívül megosztott politikai térben próbált lavírozni, ahol a koalíciós viták mellett komoly gazdasági és társadalmi feszültségek nehezítették a kormányzást. A mostani lemondás sokak szerint újabb bizonyítéka annak, hogy az ország továbbra is nehezen talál tartós politikai stabilitást.
A következő napokban az államfő feladata lesz a lemondás hivatalos elfogadása, majd az egyeztetések megkezdése egy új kormány megalakításáról, ám amennyiben ezek nem vezetnek eredményre, úgy ismét napirendre kerülhet az előrehozott parlamenti választások kiírása, ami tovább növelheti a politikai bizonytalanságot.
A bolgár politikai élet szereplői mellett az európai diplomácia is feszült figyelemmel követi az eseményeket, hiszen egy újabb átmeneti időszak komoly kihívások elé állíthatja az országot, amely Európai Unió délkeleti kapujaként stratégiai szerepet tölt be a térség stabilitásában – és ahol most ismét az a kérdés, mikor és hogyan sikerül tartós kormányzati egyensúlyt teremteni.