Európai országok gyorsított védelmi intézkedéseket hoznak az orosz fenyegetés miatt. Németország katonákat küld Lengyelország keleti határának megerősítésére a Kelet-Pajzs program keretében, miközben Lengyelország több milliárd eurós határvédelmi beruházásokat hajt végre. Észtország 2027-től 12 hónapra növeli a sorkatonai szolgálat idejét, Németország pedig új katonai szolgálati modellt vezet be, szükség esetén kötelező sorozással. Eközben brit katonai vezetők szerint Európának fel kell készülnie egy közvetlen háborús konfliktusra, az Egyesült Királyság pedig az ellenséges hírszerzési aktivitás erősödése miatt létrehozta az egységes Brit Katonai Hírszerző Szolgálatot a fegyveres erők védelmének megerősítésére.
Németország katonákat küld Lengyelország keleti, Belarusszal és Oroszországgal közös határának megerősítésére – számolt be a Politico.
A Deutsche Welle a berlini védelmi minisztériumra hivatkozva arról számolt be, hogy 2026 áprilisától több tucat német katona csatlakozik a lengyelországi Kelet-Pajzs misszióhoz, a misszió kezdetben 2027 végéig tart.
A jelentésben idézett minisztériumi szóvivő szerint a német csapatok a mérnöki munkálatokra fognak összpontosítani. A szóvivő szerint ez állások kiépítését, árkok ásását, szögesdrót lefektetését és páncéltörő akadályok építését fogja jelenteni. A Keleti Pajzs egy 2,3 milliárd eurós (943 milliárd forintos) program, amelyet Varsó jelentett be a keleti határa mentén a biztonság megerősítésére.
A lengyel parlament alsóháza (szejm) 2025 tavaszán fogadott el egy határozatot az ország biztonságáról. A dokumentum támogatásáról biztosítja az Európai Uniónak az európai védelem erősítésére irányuló kezdeményezését, és elsőrendű feladatnak minősíti a Lengyelország keleti határának védelmét célzó Keleti Pajzs nevű projekt megvalósítását. A 10 milliárd zlotyba (937 milliárd forint) kerülő Keleti Pajzs keretében 2028-ig a lengyel–belarusz és a lengyel–orosz határ 800 kilométer hosszú szakaszán korszerű térfigyelő és drónrendszereket telepítenek, továbbá terepakadályokat, valamint a lakosságnak és katonáknak szánt óvóhelyeket létesítenek.
Kötelező katonai szolgálat bevezetése és meghosszabbítása
Észtország 2027-től 12 hónapra meghosszabbítja a kötelező katonai szolgálatot, a változás minden új besorozott katonára vonatkozik. A tisztviselők azzal érvelnek, hogy a lépésre a romló regionális biztonsági helyzet és az orosz–ukrán háború tanulságai miatt van szükség. Úgy vélik, a hosszabb szolgálati idő lehetővé teszi a fejlettebb kiképzést és a modern fegyverrendszerek jobb integrációját. A terv értelmében a sorkatonák hat hónapot intenzív kiképzésen töltenek, amelyet hat hónapnyi harcközpontú gyakorlat követ. Észtország, amely nagymértékben támaszkodik a tartalékos védelmi modellre, évente mintegy 4000 embert soroz be a nagyjából 1,37 milliós országban.
A német parlament pedig jóváhagyta az új katonai szolgálati modellt, amely 2027-től minden 18 éves férfi számára kötelezővé teszi az orvosi vizsgálaton való megjelenést. A szolgálat önkéntes marad, de ha nem érik el a szükséges létszámot, „szükségalapú” sorkatonai szolgálatot vezethetnek be – akár sorsolással kiválasztva a kötelezetteket. A Bundestag 323:272 arányban szavazta meg a tervet, amely Friedrich Merz kancellár ambiciózus céljához kapcsolódik: Európa legerősebb hadseregének megépítéséhez. Oroszország fenyegetésére hivatkozva Németország a heti 48 órás munkaidő bevezetését is felvetette, amit a védelmi iparban és más kulcsfontosságú területeken dolgozóknak vezetnének be.
A brit katonai vezetők szerint a háború már Európa ajtaján kopogtat
A brit katonai vezetők szerint Európának fel kell készülnie egy közvetlen háborús fenyegetésre. Al Carns védelmi miniszter úgy fogalmazott, hogy „a háború árnyéka Európa ajtaján kopogtat”, és a NATO-nak elkerülhetetlen, nagy emberáldozatokkal járó konfliktusokra kell felkészülnie, Oroszország ukrajnai invázióját példaként említve. Eközben több mint 50 százalékkal nőtt a brit katonai célpontok elleni ellenséges hírszerzési tevékenység, főként Irán, Kína és Oroszország részéről.
Válaszul az Egyesült Királyság létrehozta az új, egységes Brit Katonai Hírszerző Szolgálatot (MIS), amely a RAF Wyton bázison működik majd, és a haditengerészet, a szárazföldi hadsereg és a légierő hírszerzési egységeit egyesíti az információcsere felgyorsítása és a fegyveres erők védelme érdekében.