Aláírta Orbán Viktor – 2026. január 1.-től megtörténik Magyarországon

Hónapokig tartó egyeztetések után végre megszületett a megállapodás: 2026. január 1-jétől ismét emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum. A kormány, a munkaadói szervezetek és a szakszervezetek közötti tárgyalások lezárultak, a döntés pedig több százezer magyar dolgozó fizetését érinti közvetlenül.

Az új bérmegállapodás szerint a minimálbér 11 százalékkal, míg a garantált bérminimum 7 százalékkal nő a jövő év elejétől. Ez azt jelenti, hogy a minimálbér bruttó összege 322 800 forint, a garantált bérminimumé pedig 373 200 forint lesz.

Ennyit visznek haza a dolgozók

bruttó 322 800 forintos minimálbér alapján nettó 214 662 forint marad a dolgozóknál – kedvezmények nélkül számolva. Ez 21 250 forinttal több, mint az idei évben volt.

garantált bérminimum, vagyis az érettségit vagy szakképesítést igénylő munkakörök legkisebb bére nettó 248 178 forint lesz.

Összefoglalva:

Bérek típusaBruttó összeg (2026)Nettó összegNövekedés 2025-höz képest
Minimálbér322 800 Ft214 662 Ft+21 250 Ft
Garantált bérminimum373 200 Ft248 178 Ft+16 500 Ft (kb.)

Mennyibe kerül a munkaadóknak az emelés?

A minimálbér emelése nemcsak a dolgozók pénztárcájában, hanem a munkaadók költségvetésében is jelentős változást hoz.

  • Egy minimálbéres dolgozó teljes bérköltsége 364 764 forint lesz havonta, ami 36 160 forinttal több, mint idén.
    • Ebből 14 880 forint a közterhek növekedése.
  • A garantált bérminimum esetén a teljes munkáltatói költség 421 716 forint, ami 27 572 forintos többletet jelent.
    • Ebből 11 346 forint a közteher-emelkedés.

A munkáltatói terhek tehát jelentősen nőnek, ami különösen a kisebb vállalkozásokat érintheti érzékenyen – főleg azokat, akik már most is nehezen gazdálkodják ki a bérek fedezetét.

Miért volt szükség az új béralkura?

A minimálbérek emeléséről tavaly még hároméves megállapodás született a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán. Eszerint a minimálbér 2025-ben 9, 2026-ban pedig 13 százalékkal nőtt volna.

A 13 százalékos növekedés azonban túl nagynak bizonyult a jelenlegi gazdasági környezetben. A vártnál gyengébb gazdasági növekedés és a tartósan magas infláció miatt a felek újratárgyalták a megállapodást.

A korábbi tervekhez képest visszafogottabb emelésről döntöttek:

  • 2026-ra 11% lett a minimálbér,
  • a garantált bérminimum pedig 7%-kal nő.

A módosítás elkerülhetetlenné vált, hiszen a korábbi vállalások feszültséget okozhattak volna a munkaerőpiacon.

Gyengébb gazdasági növekedés, magasabb infláció

A bérmegállapodás idején még 3% feletti gazdasági növekedést és 3% körüli inflációt várt a kormány.
Mostanra azonban a GDP-bővülés mindössze 0,5% lehet, az infláció pedig 4,7% körül alakulhat 2026-ban.

Ez azt jelenti, hogy a reálbérek növekedése mérsékeltebb lesz, de legalább az inflációt megközelítő mértékű béremelkedés biztosítja, hogy a legkisebb keresetűek jövedelme ne csökkenjen vásárlóerőben.

Sok cégnek gondot okozhat a béremelés

A GKI Gazdaságkutató Intézet októberi felmérése szerint a vállalatok többsége legfeljebb 5 százalékos béremelést tudott volna kigazdálkodni. Ez főként a kisebb cégeket és a termelő szektort érinti, ahol a bérköltségek az egyik legnagyobb tételt jelentik.

A szakértők szerint az élelmiszeripar, a mezőgazdaság, a feldolgozóipar és a szolgáltató szektor kisebb vállalkozásainál a béremelés átmeneti terhet jelenthet. A cégek egy része létszámstopot vezethet be vagy csökkentheti a munkaidőt, hogy ellensúlyozza a növekvő kiadásokat.

Ugyanakkor a magasabb minimálbér ösztönözheti a fogyasztást, ami hosszabb távon javíthatja a gazdaság teljesítményét – hívják fel a figyelmet a közgazdászok.

Hogyan változott a minimálbér az elmúlt években?

ÉvMinimálbér (bruttó)Emelkedés (%)Garantált bérminimum (bruttó)Emelkedés (%)
2023232 000 Ft+16%296 400 Ft+14%
2024290 000 Ft+9%349 000 Ft+8%
2025290 000 Ft+9%349 000 Ft+8%
2026322 800 Ft+11%373 200 Ft+7%

A minimálbér 2010-ben még 73 500 forint volt – azóta több mint négyszeresére nőtt.

Mit jelent ez a dolgozók és a gazdaság számára?

  • A legkisebb keresetűek reáljövedelme nő, ami enyhíti az inflációs hatásokat.
  • magasabb bérek a középosztály alsó rétegeit is felhúzhatják, mivel sok cég a bérfeszültségek elkerülése érdekében láncszerűen emeli a fizetéseket.
  • Ugyanakkor a munkaadók számára nő a bérköltség, ami árnövekedést hozhat egyes szolgáltatásoknál.

A 2026-os bérmegállapodás új korszakot nyit a hazai munkaerőpiacon:

  • A minimálbér 322 800 forintra,
  • a garantált bérminimum 373 200 forintra emelkedik.

A döntés mögött kompromisszumos egyeztetés áll – célja, hogy a legkisebb keresetűek se veszítsenek vásárlóerejükből, ugyanakkor a vállalkozások terhei ne nőjenek elviselhetetlen mértékben.

Bár sok cég számára kihívás lesz a magasabb bérköltség, a dolgozók számára jelentős anyagi könnyebbséget hoz az új minimálbér, amely hosszú távon a gazdaság egészének növekedését is támogathatja.

Forrás