Egyelőre nem tudni, hogy 2025 telén mikor – és egyáltalán lesz-e – kikapcsolási moratórium a lakossági gáz- és áramszámlákra. Az MVM tájékoztatása szerint idén még nem született döntés a téli időszakra vonatkozó önkéntes korlátozásról, miközben a háttérben így is komoly számú hátralékos ügyféllel kell számolni: a fogyasztók közel 15%-ának van lejárt tartozása, és bár tényleges kikapcsolás csak a teljes ügyfélkör nagyjából fél százalékánál történt, egy rossz döntés vagy egy elmaradt igénylés sokaknak jelenthet komoly kockázatot – írja a Pénzcentrum.
Az sem mellékes, hogy mindeközben több tízezer fogyasztó úgynevezett védendő státuszra lenne jogosult, de közülük sokan nem élnek ezzel a lehetőséggel – sőt, a nyilvántartott védendő fogyasztók száma évről évre csökken.
Mi az a kikapcsolási moratórium, és hogyan nézett ki az elmúlt években?
Az MVM Csoport az elmúlt években több alkalommal vállalt önkéntes kikapcsolási moratóriumot a téli, karácsonyi és év eleji időszakra. Ez azt jelenti, hogy egy bizonyos, előre meghatározott időszakban – még jelentős hátralék esetén sem – kapcsolják ki a gáz- vagy áramszolgáltatást a lakossági ügyfeleknél.
Az elmúlt évek időszakai jól mutatják, hogy nincs egységes, kőbe vésett gyakorlat, a moratórium hossza évről évre változott:
- 2019: 2019. december 13. – 2020. január 5. → 24 nap
- 2020: 2020. november 29. – 2021. január 8. → 41 nap
- 2021: 2021. november 29. – 2022. január 8. → 41 nap
- 2022: 2022. december 20. – 2023. január 8. → 20 nap
- 2023: 2023. december 15. – 2024. január 8. → 25 nap
- 2024: 2024. november 29. – 2025. január 5. → 38 nap
Látszik, hogy a leghosszabb, 41 napos moratórium 2020-ban és 2021-ben volt érvényben, amikor a pandémia, a gazdasági bizonytalanság és az emelkedő energiaárak különösen indokolták a hosszabb védelmi időszakot. A legrövidebb időszak 2022-ben volt, mindössze 20 nappal.
2025-re azonban – jelen állás szerint – nincs még végleges döntés arról, hogy lesz-e, és ha igen, pontosan mikor és meddig tart majd a kikapcsolási moratórium.
Valójában hányan vannak bajban? – Számlaelmaradás és kikapcsolások
Az MVM adatai szerint jelenleg:
- az ügyfelek közel 15%-ánál tartanak nyilván lejárt tartozást;
- kikapcsolás ugyanakkor csak azoknál történik, akik
- legalább 63 napja nem fizették ki számlájukat,
- többszöri felszólítás ellenére sem rendezik a tartozást,
- és nem jutnak dűlőre részletfizetésről vagy fizetési haladékról.
2025 augusztus végéig a teljes ügyfélkör alig fél százalékánál fordult elő tényleges kikapcsolás. Ez arányaiban alacsony, de abszolút számokban így is több tízezer embert jelenthet országos szinten.
Mikor kerülhet sor tényleges kikapcsolásra?
Az áram- és gázszolgáltatás kikapcsolása szigorú feltételekhez kötött:
- Legalább 63 napos tartozás: ennyi ideje lejárt (ki nem fizetett) számla szükséges.
- Legalább két írásos értesítés:
- a tartozás tényéről,
- a kikapcsolás lehetőségéről,
- a részletfizetésről, fizetési haladékról,
- a védendő fogyasztói kedvezményekről,
- és az előrefizetős mérő (prepaid) igényléséről.
- Sikertelen egyeztetés a szolgáltatóval részletfizetésről vagy haladékról.
Nagyon fontos: aki időben jelzi a problémát, annak jó eséllyel lehetősége lesz valamilyen megoldásra (részlet, haladék), és elkerülheti a kikapcsolást.
Előrefizetős mérő: nem csak a rászorulók használják
Az MVM adatai szerint:
- földgáz: kb. 8500 ügyfélnél van előrefizetős gázmérő,
- villamos energia: közel 100 000 ügyfél használ előre fizetős villanyórát.
Az előrefizetős mérő (prepaid mérő) lényege, hogy a fogyasztó előre feltölt egy bizonyos összeget, és amíg a keret tart, van szolgáltatás. Ha elfogy a feltöltés, a mérő lekapcsolja az ellátást, a következő feltöltésig.
Ez a megoldás:
- sok esetben adósságspirálban lévőknek nyújt kontrollt,
- de nem kizárólag szociális okból választják:
- ritkán használt nyaralókban,
- hétvégi házakban,
- kisebb, alkalmi használatú ingatlanokban is gyakori.
Az előre fizetős mérő tehát egyszerre kockázatkezelési eszköz (nem tud felhalmozódni nagy tartozás), és egyben kényelmi vagy kontrollmegoldás is lehet.
Mi befolyásolhatja a 2025-ös moratórium hosszát?
Mivel nincs egységes, törvényben rögzített időtartam, a moratórium hossza minden évben vállalati döntés eredménye. Több tényező is befolyásolhatja, hogy az MVM mennyire „bőkezű”:
- Időjárás, tél keménysége: kemény, tartósan hideg tél esetén erősebb a társadalmi igény a hosszabb védelemre.
- Rászorulók aránya: ha nő a hátralékosok száma, illetve több a szociálisan érzékeny élethelyzet, erőteljesebb lehet a nyomás a hosszabb moratóriumra.
- Gazdasági környezet, energiaárak: ha az energiapiac feszes, drága az áram és a gáz, a szolgáltató pénzügyi mozgástere is szűkülhet.
- Kormányzati elvárások, rezsipolitika: bár az MVM a moratóriumot „önkéntesnek” nevezi, a gyakorlatban az állami tulajdon és a rezsipolitika miatt a döntés mögött politikai felelősségvállalás is megjelenik.
A végeredmény mindig egyfajta egyensúlykeresés: meddig lehet vállalni a napszámla nélküli ellátást úgy, hogy közben a cég pénzügyileg is stabil maradjon.
Védendő fogyasztói státusz: sokaknak járna, kevesen kérik
A kikapcsolási moratórium mellett létezik egy másik, jogszabályi szinten beépített védelem is: a védendő fogyasztói státusz, amely a villamos energia-, a földgáz- és a víziközmű-szolgáltatásban is lényeges könnyítéseket adhat.
Kik lehetnek szociálisan védendő fogyasztók?
Szociálisan védendőnek minősülhet az a fogyasztó (vagy az ő háztartásában élő személy), aki például:
- időskorúak járadékában részesül,
- aktív korúak ellátására jogosult,
- lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatást kap,
- ápolási díjban részesül,
- rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult,
- otthonteremtési támogatásban részesült (meghatározott ideig),
- nevelőszülő / hivatásos nevelőszülő,
- a Nemzeti Eszközkezelő Program egykori résztvevőjeként bérleti jogviszonyban áll,
- vagy gyermekek otthongondozási díjában részesül.
Ki minősül fogyatékkal élő védendő fogyasztónak?
Fogyatékkal élő védendő lehet:
- akinél a kezelőorvos igazolja a fogyatékosságot,
- aki vakok személyi járadékában vagy
fogyatékossági támogatásban részesül, - vagy akinek az életét / testi épségét közvetlenül veszélyeztetné a kikapcsolás
(például ha lélegeztetőgépet vagy más életfenntartó berendezést használ).
Milyen kedvezmények járnak?
A védendő fogyasztók különféle könnyítéseket kaphatnak, például:
- Részletfizetés (évente meghatározott alkalommal, hosszabb futamidővel).
- Fizetési haladék rendkívüli élethelyzetben.
- Előre fizetős mérő felszerelésének lehetősége kikapcsolás helyett.
- Fogyatékkal élőknek:
- egyedi mérőhely-kialakítás,
- havi leolvasás,
- saját otthonban történő számlafizetés,
- adott esetben kikapcsolási tilalom vagy folyamatos ellátás biztosítása.
Akik egyszerre szociálisan rászorulók és fogyatékkal élők, a két kategória kedvezményeit halmozni is tudják.
Fogy a védendő fogyasztók száma – miközben egyre többen lehetnének jogosultak
A nyilvántartások szerint a védendő fogyasztók száma évről évre csökken, pedig a jogosultak köre bővülhetne:
- 2022: 32 140 fő
- 2023: 29 396 fő
- 2024: 26 763 fő
- 2025: 24 995 fő
Három év alatt több mint 7000-rel csökkent a védendőként nyilvántartott fogyasztók száma. Ez komoly ellentmondást jelez: miközben a szociális helyzet nem lett számottevően jobb, az energiaköltségek pedig tartósan magasak, egyre kevesebben élnek a védelem adta lehetőségekkel.
Ennek több oka lehet:
- sokan nem is tudnak róla, hogy igényelhetnék,
- mások számára túl bonyolultnak vagy bürokratikusnak tűnik az igénylés,
- van, akit a stigma vagy szégyenérzet tart vissza attól, hogy „védendőnek” minősítse magát,
- előfordulhat az is, hogy korábbi rossz tapasztalat miatt már nem próbálkoznak.
Pedig a védendő státusz – jóval a kikapcsolási moratóriumon túl – tartós, rendszerszintű védelmet nyújthat azoknak, akik nehéz helyzetben vannak.
Mit tehet az, aki már most gondban van a rezsivel?
1. Nem szabad megvárni a 63 napot.
Már egy-két számla elmaradásánál érdemes felvenni a kapcsolatot a szolgáltatóval, és tisztázni:
- kérhető-e részletfizetés,
- adható-e fizetési haladék,
- van-e lehetőség előre fizetős mérőre.
2. Ellenőrizni kell, hogy jogosult-e valaki védendő státuszra.
Ha igen, érdemes minél hamarabb benyújtani a kérelmet az adott szolgáltatók felé (áram, gáz, víz), a szükséges igazolásokkal együtt.
3. Érdemes a helyi önkormányzatnál is érdeklődni.
Sok önkormányzat nyújt lakhatási, fűtési, rezsitámogatási formákat, amelyek kisebb, de döntő jelentőségű segítséget adhatnak egy kritikus időszakban.
4. Figyelni kell a moratóriummal kapcsolatos híreket.
A 2025-ös kikapcsolási moratóriumról várhatóan az MVM és a sajtó is beszámol, érdemes kifejezetten figyelni a november–decemberi híreket. A moratórium nem oldja meg a tartozást, de életmentő lehet egy kemény téli időszakban.
- 2025-ben egyelőre nem dőlt el, mikor – és lesz-e egyáltalán – téli kikapcsolási moratórium.
- Az ügyfelek közel 15%-a hátralékos, de tényleges kikapcsolás csak a teljes kör alig fél százalékánál történt.
- Egyre többen használnak előrefizetős mérőt, de ez nem kizárólag szociális kényszer: nyaralókban, ritkán lakott ingatlanokban is népszerű.
- A védendő fogyasztói státusz komoly védelmet adhat, mégis csökken a nyilvántartott védendők száma.
- Aki bajba kerül a rezsivel, annak a legfontosabb lépés: időben jelezni, tájékozódni a lehetőségekről, és – ha jogosult – védendő státuszt igényelni.
A kikapcsolási moratórium egy fontos, de ideiglenes mentőöv. A tartós biztonságot inkább az adósságkezelés, a védendő fogyasztói rendszer, és a szolgáltatóval való aktív, időben megkezdett egyeztetés tudja biztosítani.