Az előző napokban földrengés és utórengések rázták meg Csongrád környékét. A folyamat okairól, valamint a magyarországi földrengésveszélyről Dr. Kalmár Dánielt, a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet, Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium kutatási egységének vezetőjét kérdeztük.
Pénteken számoltunk be arról, hogy a lakosság által érezhető mértékű, 3-as magnitúdójú földrengés volt Csongrád térségében. A HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézetének Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriuma adatai szerint a szombati rengés magnitúdója már 3,6 volt. Utórengéseket még hétfő és kedd reggel is érzékeltek.
Kalmár Dániel, az intézet szeizmológiai kutatási egységének vezetője lapunknak kifejtette:
Péntek délután kezdődtek a rengések 3-as magnitúdóval majd egy napig tartó csend után szombat este 20:55-kor keletkezett egy nagyobb, 3,6-os rengés. Ezt sokkal többen érezték, mint az előző napit. Számos utórengés is volt, köztük öt olyannal – 1,9 és 2,4 magnitúdó között – amelyeket a lakosság is érzékelt. Hétfő és kedd reggel újabb rengések keletkeztek 2,14 és 2,9 közötti magnitúdóval, ezekről szintén kaptunk lakossági bejelentéseket, emellett pedig számos olyan rengés volt, amelyeket csak a műszereink érzékeltek.
A Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium munkatársai vasárnap délelőtt egy műszert helyeztek ki Csongrád település északnyugati részén, hogy minél pontosabb képet kapjanak a folyamatokról. „Ha egy földrengés közelében, majdnem közvetlenül felette állomást tudunk elhelyezni, akkor pontosabb mélységbecslést kapunk” – indokolta a műszertelepítés fontosságát Kalmár Dániel.
„Azt már látjuk, hogy a rengések tektonikus eredetűek. Ez abból derül ki, hogy a mélységük 10–20 km között, döntően 15 km környékén helyezkedik el, ami egybevág azon szerkezeti zónával, ami a térségben húzódik, és ezáltal aktív szerkezeti zónának tekintjük” – húzta alá a szeizmológus.
Várhatók még rengések, az erejük kérdés
Kalmár Dániel szerint a közeljövőben még számíthatunk utórengésekre, de azt nem lehet meghatározni, hogy mekkora magnitúdóval. A szeizmológus azt kérte, hogy a kommentszekciók helyett inkább az obszervatórium Facebook-oldaláról tájékozódjanak az érintettek és az érdeklődők, folyamatosan közlik a legfrissebb adatokat.
A szeizmológus a földrengések erejével kapcsolatban arra hívta fel a figyelmünket, hogy jelentős különbség van például a 3-as és a 4-es magnitúdó között, mert a differenciát logaritmikus skálán kell számolni, tehát ha a rengés „eggyel” nagyobb, mint a korábbi, akkor az azt jelenti, hogy 33-szor több energia szabadul fel.
Jelenleg sem a magyar, sem a nemzetközi szeizmológiában nincs olyan tudás, hogy előre jelezzük a földrengéseket. Földrengésveszély-térképek vannak, a korábban megtörtént események alapján határozunk meg veszélyeztetettebb régiókat, de ezek is csak azt mutatják, hogy mekkora a valószínűsége egy adott nagyságú földrengés előfordulásának egy adott területen
– fogalmazott Kalmár Dániel.
A szeizmológus végül kitért arra is, hogy: „Az utolsó nagy, nemzetközi viszonylatban is jelentős magyarországi földrengés Dunaharasztinál volt 1956-ban, 5,6-os magnitúdóval. Többször is volt már 5 magnitúdónál komolyabb földrengés Magyarországon, tehát reális veszély az előfordulásuk. Arra viszont, hogy a például Chilét és Japánt veszélyeztető 9-es erősség körüli rengések legyenek, nincs esély, mert itt nincs akkora energiafelhalmozódás a kőzetlemezekben, amely ezt lehetővé tenné.”