A Komszomolszkaja Pravda – amelyet gyakran emlegetnek Vlagyimir Putyin „kedvenc lapjaként” – újabb, nagy vihart kavart cikkében már szinte menetrendet ad arra, mikor és hogyan törhet ki a harmadik világháború. A lap nyíltan arra biztatja olvasóit, hogy készüljenek fel egy Nyugattal vívott nukleáris háborúra.
A cikk szerint nyugati politikai és katonai vezetők már nyíltan háborúval fenyegetik Putyint és Oroszországot. Andrej Klincevics orosz katonai szakértő úgy fogalmazott: „A Nyugatnak szüksége van egy nagy háborúra, hogy feldarabolja Oroszországot kisebb államokra, és korlátlanul hozzáférjen erőforrásainkhoz.”
A független Agentszvo hírügynökség szerint a cikk elsődleges célja nem más, mint az orosz közvélemény pszichés felkészítése egy esetleges NATO-val vívott háborúra
– írja a Daily Star.
Klincevics a Nyugatot azzal is vádolta, hogy katonai-ipari kapacitásait mozgósítja, megerősíti határain védelmi vonalait, és provokációkra készül.
A Komszomolszkaja Pravdanak (KP) adott interjújában a szakértő azt állította: a Nyugat célja, hogy előbb kiprovokáljon egy orosz reakciót, majd 2028 és 2030 között közvetlen támadást indítson Oroszország ellen.
Klincevics szerint ezért Oroszországnak még most, megelőzésképp nukleáris fegyverkísérletet kellene végrehajtania az Északi-sarkvidéken – ez lenne az első ilyen teszt a hidegháború vége óta, és szerinte elrettentő üzenetet küldene a Nyugat felé.
A KP úgy véli, a kirobbanó háború első frontja Kalinyingrád lehet – az orosz exklávé a Balti-tengernél, amely ma is erősen militarizált, és stratégiai jelentősége kulcsfontosságú. Egy amerikai tábornok, Christopher Donahue szerint a NATO akár „példátlan gyorsasággal” is képes lenne megsemmisíteni Kalinyingrádot, ha Oroszország fenyegetést jelentene a szövetségesek számára.
Klincevics erre úgy reagált: „Donahue kijelentése csak megerősíti, hogy Kalinyingrád elfoglalására készülnek.” Szerinte Svédország már most hatalmas katonai erődítménnyé alakítja a Gotland-szigetet, Finnország és Észtország pedig közös katonai egységet hozott létre.
Klincevics azt jósolta: „A Nyugat valamilyen ürüggyel lezárja Kalinyingrád légi és tengeri megközelíthetőségét. Tiltakozásainkra nem lesz válasz, így csapataink kénytelenek lesznek harccal áttörni a Suwałki-folyosón.”
Ez a szűk, mintegy 100 kilométeres sáv Litvánia és Lengyelország között húzódik, és kulcsfontosságú NATO-összeköttetés – két oldalról viszont Kalinyingrád és Oroszország szövetségese, Belarusszia határolja.
Klincevics szerint egy ilyen konfliktus eszkalálódása esetén Európa masszív katonai műveletet indítana Kalinyingrád ellen, többek közt rakétákkal, drónokkal és tüzérséggel. A cél: Putyin nyugati előőrsének, az Iszkander rakétákkal és Kinzsal hiperszonikus fegyverekkel felszerelt régiónak a demilitarizálása lenne.
A Komszomolszkaja Pravda szerint azonban nem Kalinyingrád az egyetlen lehetséges gyújtópont. A lap szerint Moldova is lehetséges háborús gócponttá válhat, főként a NATO terjeszkedésének következményeként. Az orosz hírszerzés (SVR) már figyelmeztetett, hogy a Nyugat katonai bázissá akarja alakítani Moldovát.
Klincevics szerint azonban Moldova nem lehet a háború főszereplője Ukrajna bevonása nélkül – és mivel Moldova nem NATO-tag, elvileg nem számíthat hivatalos NATO-védelemre. Ennek ellenére a KP szerint Moszkvának erre a kihívásra is „nemcsak diplomáciailag, hanem katonailag is reagálnia kell”.
A lap szerint rakétatámadások elkerülhetetlenek lennének, mert ha Oroszország biztosítani akarja szárazföldi folyosóját Odesszán és Mikolajivon keresztül, az hatalmas erőforrásokat és időt igényelne – márpedig Moszkva szerint nincs ennyi idő erre.