Magyar Péter szerint az Orbán-kormány évek óta kettős játékot játszik az illegális migráció kérdésében. Miközben a nyilvánosság előtt határozottan elutasították az Európai Unió ítéleteit és követeléseit, a háttérben már 2024 nyarán megkezdődtek az egyeztetések a végrehajtásról. Az ügy középpontjában egy migránsbefogadó központ létrehozása állt, amelyet az EU ítélete alapján Magyarországnak kötelezően meg kell valósítania – írja a Blikk.

„Kifelé folyamatosan tagadta az Orbán-kormány, hogy végrehajtanák az ítéletet, kifele úgy beszéltek, hogy nem hajlandók végrehajtani, eközben 2024 nyarán folyamatosan zajlott a kormányzaton belüli egyeztetés arról, hogy hogyan hajtja végre az Orbán-kormány ezt az ítéletet” – mondta Magyar Péter a sajtótájékoztatón.

A politikus szerint a volt kormány mérlegelte a tranzitzónák újbóli megnyitását:

„A vitnyédi egykori tejipari szakiskola mezőgazdasági és szakoktatási célokat szolgált. Ez egy több épületből álló, jelentős méretű állam ingatlanegyüttes, ami kollégiumként és szálláshelyként is funkcionált. 2022 után a kárpátaljai menedékes családok elhelyezéséül szolgált. Ez a cseremajori épületegyüttes körülbelül öt kilométerre van a lakott területtől, egy erdő veszi körbe. Készült a kormány részére 2024. július 7-i kormányülésre, amelyben tájékoztatja az európai uniós ügyekért felelős miniszter a kormányt az ítéletről és a lehetséges megoldásokról és a várható fizetési kötelezettségről. Készült több összefoglaló, amelyben már felvetik a tranzitzónák újbóli megnyitásának szükségességét.”

A vitnyédi migránstábor kialakítására Magyar Péter szerint 5 milliárd forint közpénzt szánt az Orbán-kormány.

Újabb, politikailag is érzékeny ügyben indult vizsgálat Mészáros Lőrinc érdekeltségeinek környékén, miután a rendőrség hűtlen kezelés és versenyt korlátozó megállapodás gyanúja miatt vizsgálja a Mészáros M1 Kft. és a Mercarius Flottakezelő Kft. közpénzes flottatendereit. A nyomozás ténye egy parlamenti írásbeli kérdésre adott ügyészi válaszból derült ki, amelyet Tordai Bence nyújtott be a legfőbb ügyészhez. Fontos hangsúlyozni, hogy a nyomozás ténye önmagában nem jelent bűnösséget, az ügy jelenleg felderítési szakaszban van, vagyis a hatóságok azt vizsgálják, történt-e olyan jogsértés, amely később akár gyanúsításokat is megalapozhat. Már önmagában az is komoly fordulat, hogy a Mészáros-körhöz köthető autós közbeszerzések nemcsak sajtóanyagokban és politikai vitákban szerepelnek, hanem hivatalos nyomozás tárgyává váltak.

A gyors szállítás és a pontozási szabályok kerülhetnek a vizsgálat középpontjába

A történet egyik legfontosabb kérdése az, hogyan nyerhettek meg újra és újra közpénzes flottatendereket olyan cégek, amelyek ajánlatai a korábbi sajtóbeszámolók szerint sok esetben drágábbak voltak a versenytársakénál. Az Átlátszó már évekkel ezelőtt felhívta a figyelmet arra, hogy a Mészáros M1 Kft. feltűnően sikeres lett állami és közintézményi autós közbeszerzéseken. A lap szerint a cég több tenderen nem feltétlenül az árral tudott előnyt szerezni, hanem a rendkívül rövid szállítási határidőkkel. Ez közbeszerzéseknél nem apró technikai részlet, mert ha az ár kisebb súlyt kap, a gyors teljesítés viszont aránytalanul sok pontot ér, akkor előfordulhat, hogy egy drágább ajánlat kerül ki győztesként. Ez önmagában még nem jelent jogsértést, de ha a feltételeket úgy alakították ki, hogy azok bizonyos szereplőknek kedvezzenek, akkor már komoly versenyjogi és büntetőjogi kérdések merülhetnek fel.

A Mészáros M1 és a Mercarius kapcsolata is kérdéseket vet fel

Az ügy különösen érdekes része, hogy a Mészáros M1 és a Mercarius a közbeszerzéseken hol riválisként, hol közös ajánlattevőként jelent meg. Ez önmagában még nem bűncselekmény, hiszen több cég teljesen jogszerűen is indulhat közösen egy tenderen, de a hatóságok számára vizsgálati szempont lehet, hogy az adott eljárásokban valódi, tiszta verseny zajlott-e. Egy közbeszerzés tisztaságát nemcsak az sértheti, ha egy ajánlat drága, hanem az is, ha a piaci szereplők között olyan egyeztetés vagy összehangolt magatartás merül fel, amely torzíthatja a versenyt. A mostani ügyben éppen ezért szerepel a versenyt korlátozó megállapodás gyanúja is. A flottapiac közben nem aprópénzről szól: egy-egy tender lehet pár százmilliós, a sok megbízás együtt pedig már sokmilliárdos piacot jelenthet. Ezért nem mindegy, hogy a közpénzes autóbeszerzéseknél és bérleti konstrukcióknál valódi verseny működött-e, vagy egy szűk kör évek alatt bebetonozta magát.

A nyomozás még csak a kezdet, de politikailag már most nagy a súlya

Az ügyészségi válasz szerint a nyomozás jelenleg felderítési szakban van, vagyis a hatóságok még az alapvető tényeket tisztázzák: milyen eljárások érintettek, kik vehettek részt bennük, volt-e összehangolt magatartás, keletkezett-e vagyoni hátrány, és ha igen, ki lehet ezért felelős. Ebben a szakaszban még nem lehet biztos következtetéseket levonni, mert a vizsgálat végül akár azt is megállapíthatja, hogy nem történt bűncselekmény. Ugyanakkor a közvélemény joggal figyel, mert Mészáros Lőrinc cégei hosszú éveken át sokak szemében a rendszer érinthetetlen nyerteseinek számítottak. Most viszont egy olyan ügyben zajlik nyomozás, amely konkrét dokumentumokon, közbeszerzési kiírásokon, ajánlatokon, pontozási táblákon és szerződéseken keresztül vizsgálható. A nagy kérdés most az, hogy a hatóságok végigmennek-e ezen az úton, és kiderül-e, valóban tiszta versenyben dőltek-e el ezek a közpénzes megbízások.

A budapesti kongresszus különösen nagy figyelmet kapott, hiszen ez volt az első hivatalos pártrendezvény a választási kudarc óta. A politikai légkör feszült volt, a küldöttek pedig egyértelmű üzenetet küldtek: továbbra is Orbán kezében látják a párt jövőjét.

A 63 éves politikus egyedüli jelöltként indult a pártelnöki tisztségért, és végül a 737 delegáltból 729 támogatta újraválasztását.

A kongresszuson mondott beszédében Orbán Viktor nem próbálta elkerülni a felelősség kérdését. Nyíltan vállalta a választási vereség súlyát, ugyanakkor világossá tette, hogy nem készül visszavonulni.

„Én nem adom fel, soha, soha, soha, de soha nem adom fel” – jelentette ki a küldöttek előtt, erőteljes taps közepette.

A volt miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a Fidesz az elmúlt 16 évben meghatározó kormánypártként működött, de a megváltozott politikai környezet új szerepet követel.

Szerinte a pártnak most át kell alakulnia, hogy erős, szervezett és hiteles ellenzékként tudjon működni, miközben hosszabb távon a visszatérés lehetőségét is szem előtt tartja.

A Fidesz fantasztikus kormányzópárt volt, de most meg kell tanulnunk, hogyan legyünk ütőképes ellenzék – fogalmazott.

Orbán Viktor hangsúlyozta: ellenzékben az emberek hangjának kell lenniük, szervezni kell a kormány hibás döntéseivel és erőszakos hatalmi visszaéléseivel szembeni ellenállást, szellemi-politikai otthont kell adni a nemzeti értékekben hívőknek és meg kell védeni azokat, akiket igaztalanul bántanak, valamint készen kell állni arra az esetre, ha a kormány „befuccsol”.

Orbán Viktor úgy értékelt: a kormány „lassan bántalmazó kapcsolatban lesz az egész országgal”. „Úgy is mondhatom, hogy ma az ország a Varga Judit” – utalt a volt igazságügyi miniszterre, Magyar Péter miniszterelnök volt feleségére.

Azt ígérte: nyár végére a Fidesz újra rendezett, erős és barátságos közösség lesz, őszre pedig kiderül, meddig tűri az ország, hogy a kormány „folyamatosan abuzálja”, meddig tűri, hogy a liberális gazdaságpolitikusok kísérletezzenek a családokon.

„Ha ez így megy tovább, ősszel eljön az ellenállás, a Patrióták nagy nemzeti mozgalmának az ideje. Mire a falevelek lehullanak, a megújult Fidesznek készen kell állnia” – fogalmazott.

Bár a kongresszuson néhány kritikus hang is megjelent, komoly kihívó végül nem állt Orbán mellé vagy ellene. Ez is jól mutatja, hogy a párton belüli befolyása továbbra is rendkívül erős.

A politikai elemzők szerint az újraválasztás azt üzeni, hogy a Fidesz továbbra is Orbán Viktor köré építi jövőjét, annak ellenére, hogy most először hosszú idő után ellenzéki szerepbe kényszerült.

Vitézy szerint nincs külön „kamerák előtti” és „kamerák mögötti” Magyar Péter

A politikusok esetében a választók többnyire abból indulnak ki, amit a sajtótájékoztatókon, interjúkban vagy közösségi oldalakon látnak. Éppen ezért különösen érdekes, amikor valaki a kulisszák mögötti működésről is megszólal. Vitézy Dávid most éppen ezt tette meg, és arról beszélt, hogy Magyar Péter a háttérben is ugyanazt képviseli, amit nyilvánosan mond.

Ez azt jelenti, hogy a szigorú hangnem, az elszámoltathatóság hangsúlyozása és a szakmai munka követelése nem egyszerű politikai szerep. Vitézy benyomása alapján Magyar Péter következetes vezetői stílust visz, amelyben nincs helye a lazaságnak vagy a kifogásoknak.

„Nagyon kemény főnök” – ezt tapasztalta a közös munka során

Vitézy úgy fogalmazott, hogy miniszteri szemmel Magyar Péter nagyon kemény főnök. A megállapítása szerint kormányzati ügyekben nem fogadja el a magyarázkodást, és világosan elvárja, hogy a feladatokra megoldások szülessenek.

„Nagyon kemény főnök” – ez a mondat különösen erősen hangzik egy olyan közegben, ahol a vezetői stílusról ritkán beszélnek ennyire nyíltan.

Vitézy szerint a miniszterelnök következetesen számon kéri a kormánytagokon a munkát, a döntések szakmai megalapozottságát és azt is, hogy valóban az emberek érdekeit szolgálják-e. Ez a leírás egy teljesítményorientált, fegyelmet elváró vezető képét erősíti.

A korrupciómentesség nem szlogen, hanem napi elvárás

A megszólalás egyik legfontosabb eleme az volt, hogy Vitézy szerint Magyar Péter számára a korrupciómentesség nem kampányszlogen, hanem napi szinten számon kért alapelv. Ez politikailag is súlyos állítás, hiszen azt sugallja, hogy a vezetői működésben is központi szerepet kap az átláthatóság és a tiszta döntéshozatal.

Vitézy beszámolója alapján Magyar Péter nemcsak beszél ezekről az elvekről, hanem rendszeresen el is várja azok betartását a munkatársaitól. Ez különösen fontos üzenet lehet azoknak, akik azt figyelik, mennyire van összhang a nyilvános politikai kommunikáció és a tényleges kormányzati működés között.

Mit üzenhet ez politikailag?

A nyilatkozat jelentőségét az adja, hogy nem kívülállói véleményről van szó, hanem egy olyan szereplő tapasztalatáról, aki belülről látta a közös munka működését. Vitézy szavai erősíthetik azt a képet, hogy Magyar Péter vezetőként határozott, számonkérő és szakmai alapon működő rendszert vár el.

Az is fontos elem, hogy a leírás szerint nem a kifogások, hanem a megoldások érdeklik. Ez a vezetői attitűd sok választó számára lehet vonzó, különösen egy olyan politikai közegben, ahol gyakori kritika a felelősség eltolása és a következmények hiánya.

Ha Vitézy értékelése szélesebb nyilvánosságban is visszhangot kap, az tovább erősítheti azt a benyomást, hogy az új vezetési stílus a fegyelemre, a szakmaiságra és az elszámoltathatóságra épülne.

Határozott vezetői kép rajzolódik ki

Összességében Vitézy Dávid megszólalása alapján Magyar Péter a háttérben is szigorú, következetes és korrupcióellenes vezetőként működik. Nem engedi el a fegyelmet, nem fogadja el a kifogásokat, és azt várja el a kormánytagoktól, hogy szakmai alapon, az emberek érdekében dolgozzanak.

A nagy kérdés most az, hogy ez a róla kialakuló kép mennyire erősödik tovább a következő időszakban. Szerinted a választók számára mennyire fontos, hogy egy politikusról a háttérben is ugyanaz derüljön ki, mint amit a nyilvánosság előtt mutat?

Az ügyvéd szerint Sulyok Tamás szerepe sem maradhat kérdés nélkül

Sulyok Tamás körül egyre kellemetlenebb irányt vesz az aranykonvoj-ügy, miután Dr. Horváth Lóránt, az ügyben feltartóztatott ukrán állampolgárokat és az Oscsadbankot képviselő ügyvédi iroda vezetője közleményben beszélt a köztársasági elnök felelősségéről. Az ügyvéd szerint nem lehet mindent azzal lezárni, hogy Sulyok Tamás csupán kihirdetett egy törvényt, majd továbbment a következő államfői feladatára. Horváth Lóránt érvelése szerint ha Sulyok felismerte, hogy a kormány a lefoglalt pénz és arany visszatartását politikai nyomásgyakorlásra használhatta Ukrajnával szemben, akkor felmerülhetnek felelősségi kérdések, ha pedig nem ismerte fel, akkor az alkalmassága kerülhet kínos megvilágításba. Ez azért különösen súlyos, mert Sulyok Tamás korábban az Alkotmánybíróság elnöke volt, vagyis tőle elvileg különösen elvárható lett volna, hogy felismerje egy ilyen ügy alkotmányos és büntetőjogi súlyát. Az ügyvéd szerint a köztársasági elnöknek látnia kellett volna, hogy a 2026. évi II. törvény kihirdetése nem egyszerű technikai lépés, hanem egy olyan döntés része lehetett, amely rendkívüli vagyonvisszatartást legitimált egy már eleve vitatott ügyben. Jogerős megállapításról nincs szó, Sulyok Tamást nem lehet bűnösnek nevezni, de a közéleti felelősség kérdése most már nyíltan ott van az asztalon.

A lefoglalt pénz és arany ügye már korábban is repedezni kezdett

Az aranykonvoj-ügy alapja, hogy a magyar hatóságok márciusban feltartóztattak két ukrán pénzszállító autót, amelyek Ausztriából tartottak Ukrajna felé. A NAV korábbi közlése szerint a járművekben 40 millió dollár, 35 millió euró és 9 kilogramm arany volt. A hatóságok pénzmosás gyanújára hivatkoztak, a hét ukrán állampolgárt pedig elfogták. A történet azonban hamar kellemetlenebb lett annál, mint amit egy egyszerű bűnügyi közleménnyel le lehetett volna zárni, mert a pénz és az arany az ukrán állami Oscsadbankhoz kötődött, a szállítmány pedig Ausztria felől haladt Ukrajna irányába. Később Magyarország visszaszolgáltatta a lefoglalt pénzt és aranyat Ukrajnának, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság pedig visszavonta az ukrán legénységgel szemben elrendelt kiutasítást, valamint a hároméves beutazási és tartózkodási tilalmat is. Ez önmagában is komoly kérdéseket vet fel, mert ha az eredeti hatósági indoklás valóban olyan erős volt, ahogy elsőre sugallták, akkor nehezen érthető, miért kellett később visszaadni a vagyont és eltörölni a személyzetre kirótt súlyos jogi következményeket. A hivatalos magyarázat így már nem tűnik olyan stabilnak, mint az első napokban, és az ügy egyre inkább túlmutat egy egyszerű lefoglalási történeten.

A Barátság-vezeték ügye még súlyosabbá teszi a történetet

Horváth Lóránt érvelésének egyik legsúlyosabb pontja az, hogy az aranykonvoj ügye szerinte összekapcsolódhatott a Barátság kőolajvezeték újranyitására irányuló magyar nyomásgyakorlással. Ez az a pont, ahol az ügy már nem pusztán arról szól, hogy a hatóságok jogszerűen jártak-e el egy pénzszállítmánnyal kapcsolatban, hanem arról is, hogy a lefoglalt vagyont felhasználhatták-e politikai eszközként Ukrajnával szemben. Az ügyvéd szerint Orbán Viktor és miniszteri megszólalások is arra utaltak, hogy a pénz visszatartása Ukrajna kényszerítését szolgálhatta a kőolajvezeték ügyében. Horváth korábban Lázár János szavait is kulcsfontosságúnak nevezte, mert az ügyvéd értelmezése szerint a miniszter úgy beszélt a pénz visszatartásáról és az olajvezeték megnyitásáról, mintha a kettő között politikai összefüggés lenne. Ha egy állam büntetőeljárási vagy nemzetbiztonsági indokkal tart vissza vagyont azért, hogy egy másik államot lépésre kényszerítsen, az már nem egyszerű jogvita, hanem rendkívül súlyos közjogi és büntetőjogi kérdés. Horváth szerint ilyen esetben akár hivatali visszaélés, jogellenes fogva tartás, szélsőséges esetben pedig terrorcselekményhez kapcsolódó részesség kérdése is felmerülhet. Ezek súlyos állítások, amelyek bizonyításra szorulnak, de az biztos, hogy az ügy politikai és jogi tétje óriásira nőtt.

Most már Sulyok Tamás közjogi felelőssége is előkerült

Sulyok Tamás helyzete azért különösen kényelmetlen, mert államfőként nem puszta aláíróként kellene működnie, főleg nem egy olyan ügyben, ahol ennyi alkotmányos és büntetőjogi kérdés merül fel. Egy köztársasági elnöknek lehetősége van alkotmányossági kontrollt kérni, és egy volt alkotmánybírósági elnöktől ez egy ilyen horderejű ügyben sokak szerint nem különleges bátorság, hanem alapvető elvárás lett volna. Ehelyett a törvény kihirdetésre került, most pedig jönnek a kérdések. A HVG beszámolója szerint a Fővárosi Főügyészség egyik vezetője korábban úgy nyilatkozott, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal nem támasztotta alá kellő adattal a hét ukrán állampolgárral kapcsolatos nemzetbiztonsági kockázatot. Ez tovább gyengíti azt a képet, amelyet az akció idején a hatósági kommunikáció mutatni próbált. Az ügyvéd szerint mindez azt igazolhatja, hogy az elfogás, a fogva tartás, a kiutasítás és a vagyon lefoglalása politikai döntésen alapulhatott. Ezt végül a bíróságoknak és a hatóságoknak kell tisztázniuk, de az biztos, hogy az aranykonvoj-ügy már nem csak a lefoglalt pénzről és aranyról szól. A pénzt visszaadták, a kiutasításokat visszavonták, a hivatalos indoklás repedezik, és most már az a kérdés, hogy a felelősség is előkerül-e a papírok közül.

Budai Gyula fideszes országgyűlési képviselő hűtlen kezelés és költségvetési csalás gyanúja miatt feljelentést tett Magyar Péter ellen. A politikus szerint Magyar Péter a Diákhitel Központ vezetőjeként olyan szerződéseket írt alá, amelyek 1,1 milliárd forint értékben túlárazottak lehettek.

A feljelentés Balásy Gyula cégeivel kötött szerződések miatt született

Budai Gyula pénteki Facebook-bejegyzésében azt írta: „Magyar Péter büntetőjogi értelemben minimum hűtlen kezelés bűncselekményét követte el azzal, hogy a Diákhitel Központ vezetőjeként túlárazott szerződéseket írt alá 1,1 milliárd forint értékben Balásy Gyula cégeivel”.

Budai szerint hűtlen kezelés gyanúja merülhet fel

Az országgyűlési képviselő szerint az ügyben nem pusztán politikai vita van, hanem olyan szerződésekről lehet szó, amelyek miatt szerinte büntetőjogi felelősség is felmerülhet. Budai Gyula ezért hűtlen kezelés és költségvetési csalás gyanújával fordult a hatóságokhoz.

A feljelentést április 8-án tette meg

Budai Gyula a bejegyzésében jelezte, hogy április 8-án jelentette fel a Tisza Párt elnökét, az akkor még miniszterelnök-jelöltként emlegetett Magyar Pétert. A képviselő szerint az ügy tisztázása hatósági vizsgálatot igényel.

A Tisza-kormány körüli vita is előkerült

Budai Gyula korábban élesen bírálta a még meg sem alakult Tisza-kormányt is, és több korábban megfogalmazott ígéretet kért számon Magyar Péteren. A bejegyzései vitát váltottak ki, mivel jelenleg még a Fidesz látja el az ügyvezető kormányzati feladatokat.

ELSZÁMOLTATÁS ÉS NÉVSOR

Szabó Tímea TIZENHAT ÉV után már kívülről nézi a parlamenti politikát, de az elszámoltatás ügyében továbbra is nagyon határozottan fogalmaz. Az nlc-nek adott interjúban arról beszélt, hogy szerinte most reális esély van arra, hogy a korrupciós ügyek valóban kiderüljenek, és azok, akiket felelősnek tart, ne csak politikai következményekkel, hanem büntetőjogi következményekkel is szembenézzenek. Úgy látja, hogy az emberekben erős és jogos igény van arra, hogy az ország kifosztói ne úszhassák meg néhány látványos nyilatkozattal vagy félmegoldással, hanem teljes vagyonelkobzás mellett börtönbe kerüljenek. Szabó Tímea így fogalmazott: „A jelenlegi kormányban valódi politikai akaratot látok az elszámoltatásra, nemcsak látszat intézkedéseket”. Arra a kérdésre, kiket látna börtönben, név szerint is válaszolt: Rogán Antalt, Szijjártó Pétert, Mészáros Lőrincet, Orbán Viktort és Orbán Viktor családját is megemlítette, köztük Tiborczot, Ráhelt, Gáspárt, Anikót és Győző apukát. A legsúlyosabb mondatokat Orbán Viktorról mondta: „Orbán volt a saját és a családjára zsebére ügyeskedő keresztapa a maffia élén, az ezermilliárdok eltüntetője. Az ő elszámoltatása nélkül nem lenne valódi az igazságtétel”. Szabó Tímea szerint tehát nem lenne elég néhány kisebb szereplő felelősségre vonása, mert az igazságtétel csak akkor lenne teljes, ha a rendszer csúcsán állókat is elérné.

ORBÁN VIKTOR JÖVŐJE SZABÓ TÍMEA SZERINT

Szabó Tímea Orbán Viktor politikai jövőjéről is egyértelmű véleményt mondott. Úgy látja, hogy egy ilyen szintű bukás után már nincs valódi esély arra, hogy Orbán Viktor visszakapaszkodjon a hatalomba. Erről így beszélt: „Ilyen szintű bukás után nem látok esélyt arra, hogy visszakapaszkodjon a hatalomba, hamarosan el fog tűnni a politikai süllyesztőben.” Szabó Tímea nem csak kívülről figyelte Orbán Viktort, hiszen TIZENHAT ÉVIG dolgozott vele egy közös munkahelyen, az Országházban, ellenzéki képviselőként. Azt mondta, Orbán Viktort nem elmebetegnek tartotta, ahogy a társadalom egy része gondolta, hanem „Okosnak, számítónak és józan embernek” látta. Szerinte éppen ezért nem lehet azzal magyarázni a döntéseit, hogy nem tudta, mit tesz. Szabó Tímea szerint Orbán Viktor pontosan tisztában volt a saját döntései következményeivel, és tudatosan építette fel azt a hatalmi rendszert, amelyben mindent saját irányítása alatt tartott. Erről így fogalmazott: „Pontosan tudta, hogy mit miért csinál. A leggonoszabb és legembertelenebb módon használta a képességeit a hatalomban. Tudatosan alakította ki a személyi kultuszát és barátkozott a XXI. század legaljasabb diktátoraival.”

TIZENHAT ÉV TAPASZTALATA ÉS A LEGSÚLYOSABB POLITIKAI VÉLEMÉNY

KIEMELT IDŐTARTAM: 16 ÉV

Szabó Tímea szerint az előző korszak legkártékonyabb politikusa egyértelműen Orbán Viktor volt. Azt mondta, minden fontos döntés mögött őt látta, és szerinte nem egyszerűen hibás politikai irányról volt szó, hanem tudatosan felépített hatalmi gépezetről. Szabó Tímea így fogalmazott: „Minden gátlástalan és aljas döntés tőle eredt, minden bántalmazó és az országot kifosztó lépést ő diktált. A piramis csúcsáról a körülötte lévőket is kénye-kedve szerint mozgatta, egymás ellen összeugrasztotta, hogy ilyen módon is bebetonozhassa a hatalmát.” A volt képviselő szerint Orbán Viktor nemcsak politikai ellenfeleket gyengített, hanem a saját környezetét is úgy mozgatta, hogy senki ne erősödhessen meg mellette igazán. Szabó Tímea beszélt Magyar Péterről is, akivel kapcsolatban korábban komoly fenntartásai voltak, ezt pedig nem is tagadta. Mint mondta: „14 évig mégiscsak a Fidesz szekerét tolta.” Ennek ellenére a mostani megnyilvánulásai alapján úgy látja, Magyar Pétert nem kizárólag az elszámoltatás szándéka vezeti, hanem valóban egy működőbb, élhetőbb, virágzó országot akar építeni. Erről így beszélt: „Minden esély megvan arra, hogy Magyar Péter ne csak egy miniszterelnök legyen, hanem jó miniszterelnök is.”

MAGYAR PÉTER, AZ ÓELLENZÉK ÉS SZABÓ TÍMEA SZEMÉLYES DÖNTÉSE

Szabó Tímea az idei választáson saját elhatározásából lépett vissza a tiszás jelölt javára, és azt mondja, ezt a döntését nem bánta meg. Úgy fogalmazott, hogy a régi ellenzéki világ egy részétől meg kellett szabadulni, mert szerinte voltak olyan szereplők, akik nem valódi ellenzéki munkát végeztek. Erről ezt mondta: „A gyereket muszáj volt kiönteni a fürdővízzel együtt, vagyis a régi kártékony ellenzéki képviselőktől – akik titokban együttműködtek a Fidesszel – meg kellett szabadulni.” Magát azonban nem tartja az „óellenzék” részének, hanem olyan politikusnak, aki szerinte végig tisztességesen politizált. Szabó Tímea most pihenni szeretne, túrázni a fiaival, kertészkedni és főzni, de közben a közösségi oldalán továbbra is aktív marad, és figyelni fogja, mi történik az országban. KIEMELT ÉLETKOR: 18 ÉVES fia, Gergő most érettségizik, és már nem akar külföldre menni tanulni. Szabó Tímea ezt az egyik legfontosabb jelnek tartja arra, hogy valami valóban megváltozott. Szerinte ha egy fiatal már nem menekülni akar ebből az országból, hanem itthon képzeli el a jövőjét, az többet mond minden politikai szónoklatnál.

Több ezer milliárd forint sorsa kerülhet újra az állam kezébe

A Válasz Online friss cikke szerint a Tisza-kormány akár gyors törvénymódosítással is visszaszerezhetné az állami kontrollt azok felett a magántőkealapok és „kekvák” felett, amelyekbe az Orbán-korszakban hatalmas közvagyon és állami tőke került. A lap szerint az elmúlt években nagyságrendileg 4–5 ezer milliárd forintnyi közvagyon és állami pénz jelent meg ezekben a konstrukciókban.

A téma azért robbant nagyot, mert a magántőkealapok a NER egyik legkevésbé átlátható vagyonkezelési formájává váltak. Ezekben az alapokban gyakran nem látható pontosan, kik a végső haszonhúzók, miközben a Válasz Online, a Transparency International és más elemzések szerint jelentős állami források kerültek beléjük.

Mészáros és Tiborcz körei is érzékenyen érintettek lehetnek

A Kontroll.hu a Válasz Online cikke alapján azt írta: a konstrukció különösen érzékenyen érintheti Mészáros Lőrinc és Tiborcz István érdekeltségi körét, mivel az államilag feltőkésített magántőkealapok több olyan portfólióépítésben is szerepet játszhattak, amelyek luxusszállodákhoz, tőzsdei cégekhez, hatalmas földterületekhez vagy kiemelt ingatlanokhoz kapcsolódnak.

A Válasz Online korábbi összesítése szerint Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti körök portfóliójában megjelent többek között a Marriott Hotel, Duna-korzói szállodák, budapesti paloták, fejlesztési területek, belgrádi irodapiaci érdekeltségek és tőzsdei részesedések is. Fontos azonban óvatosan fogalmazni: önmagában az, hogy egy üzleti kör érdekeltségei magántőkealapokhoz kapcsolódnak, nem bizonyít jogsértést.

A kulcs az alapkezelők cseréje lehet

A Válasz Online szerint a visszavétel egyik lehetséges jogi kulcsa az lehet, hogy az állam törvénymódosítással lecserélhetné az érintett alapkezelőket. A lap úgy tudja, a Magyar Fejlesztési Bank egyik névtelenséget kérő vezetője hitelt érdemlően igazolta: az alapkezelők korábban írásban elfogadták, hogy jogszabályváltozás esetén akár át is adhatják az érintett magántőkealapok irányítási jogait.

Ha az állam nemcsak befektetőként szerepelne ezekben az alapokban, hanem az irányítási jogokat is visszaszerezné, akkor a portfóliók egy része átmenetileg közvetlenebb állami befolyás alá kerülhetne. A Válasz Online szerint ez akár luxusszállodákat, tőzsdei cégeket és nagy földterületeket is érinthetne.

Nem elkobzásként, hanem kontroll-visszavételként jelenhet meg

Politikailag fontos különbség, hogy a mostani elképzelés nem egyszerű államosításként jelenik meg, hanem állami kontroll visszaszerzéseként. A kormányzati logika várhatóan az lehet: ha az állam adta a pénzt, és közvagyonról van szó, akkor az államnak kell gyakorolnia az érdemi ellenőrzést is.

Egy durva, rosszul előkészített vagyon-visszavétel könnyen megrémítheti a piacot, és jogállami vitákat nyithatna. Egy célzott, dokumentumokra és szerződésekre épülő szabályozás viszont politikailag és jogilag is védhetőbb lehet, különösen akkor, ha a kormány bizonyítani tudja, hogy az érintett alapokban döntő részben közpénz dolgozott.

A következő hetek dönthetik el, tényleg jön-e a nagy visszavétel

A Kontroll.hu és a Válasz Online beszámolói alapján a politikai szándék már megvan: a Tisza-kormány nem akarja érintetlenül hagyni a magántőkealapokba és kekvákba szervezett közvagyont. A kérdés most az, hogy milyen gyorsan készül el a törvénymódosítás, mennyire lesz pontos a célzás, és mennyi bizonyítékot tudnak mellé tenni.

Ha a kormány lép, az a NER gazdasági hátországának egyik legérzékenyebb pontját érintheti. Nem látványos közbeszerzési botrányról vagy egyetlen túlárazott üzletről van szó, hanem arról a pénzügyi háttérrendszerről, amely éveken át lehetővé tette a vagyonok elrejtését, mozgatását és gyarapítását.