Akár 47 fokot is mérhetnek Spanyolországban

A Severe Weather előrejelzése szerint az Ibériai-félszigeten a következő napokban 45–47 Celsius-fok is előfordulhat.

A hétvégén Szardínián 47 fok feletti hőmérsékletet mértek, míg a Karib-térségben, Santa Lucia szigetén 47,8 fokotmutattak a műszerek. A 29. héten Algériában és Tunéziában 49 fokot is regisztráltak.

Korábbi hőhullámok során Spanyolországban megdőlt az országos melegrekord is: 2021-ben 47,6 Celsius-fokot mértek a Guadalquivir-medencében. Az európai rekord jelenleg 48,8 fok, amelyet ugyanabban az évben Szicíliában regisztráltak.

A Szaharából érkezik a forró levegő

Miközben Kelet-Európán keresztül egy hideghullám halad dél felé, a kialakuló hőkupola a Szaharából szállít rendkívül forró és száraz levegőt Délnyugat-Európa fölé.

A meteorológusok szerint a folyamat a hét közepére tovább erősödhet, így a spanyol hegyvidéki területeken is akár 47 fokos hőség alakulhat ki.

Emellett a magas légnyomás is hozzájárul ahhoz, hogy a térségben 10–15 fokkal az ilyenkor megszokottnál magasabb hőmérsékletek forduljanak elő.

Közép-Európát is elérheti a forróság

Egyelőre nem lehet biztosan megmondani, hogy a hőkupola milyen mértékben lesz hatással Közép-Európára, de a meteorológusok folyamatosan figyelik az előrejelzéseket.

Magyarországon csütörtökön még 23 és 29 fok közötti csúcshőmérséklet várható, záporokkal, zivatarokkal és élénk északnyugati széllel. A HungaroMet szerint a hét második felében is hasonló időjárásra számíthatunk, vasárnap azonban már 32 fok is lehet.

Mikor érkezhet meg a hőség Magyarországra?

A jelenlegi előrejelzések szerint egyelőre nem biztos, hogy a hőkupola teljes erejével eléri Magyarországot, ugyanakkor a hét végére ismét melegedés kezdődhet. Vasárnap már helyenként 32 fok körüli maximumok várhatók, a jövő heti előrejelzések pedig további felmelegedés lehetőségét sem zárják ki. A meteorológusok ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a hőkupola pontos pályája még változhat.

Mely országokat érintheti leginkább?

A legnagyobb hőség várhatóan ezekben az országokban jelentkezhet:

• Spanyolország
• Portugália
• Dél-Franciaország
• Olaszország
• Algéria
• Tunézia

A hőmérséklet több helyen 45–47 fok fölé emelkedhet.

Mi az a hőkupola?

Hőkupoláról akkor beszélünk, amikor a magasban a levegő folyamatosan süllyed, miközben összenyomódik és felmelegszik. Ez a meleg levegő megakadályozza a felhőképződést és a csapadék kialakulását, így a napsugárzás szinte zavartalanul melegíti a felszínt.

A jelenség olyan, mintha egy láthatatlan fedő zárná bent a forró levegőt. Ilyenkor az éjszakai hőmérséklet sem csökken 20 Celsius-fok alá, ami komoly terhelést jelent az emberi szervezetnek és az infrastruktúrának is.

Ezek a hőkupola legnagyobb veszélyei

Az extrém hőség növeli az erdőtüzek kialakulásának kockázatát, miközben a szárazság és az erős szél tovább fokozza a veszélyt.

A mezőgazdaságban súlyos hőstressz éri a növényeket, a víztározókban felgyorsul a párolgás, az energiahálózatot pedig jelentősen megterheli a megnövekedett hűtési igény.

Az emberi szervezetet is komolyan megviseli

A trópusi éjszakák és a tartós hőség egészségügyi kockázatot jelentenek, különösen az idősek, a kisgyermekek és a krónikus betegek számára.

Az extrém meleg és a magas páratartalom kiszáradást, szédülést, súlyosabb esetekben pedig hőgutát is okozhat, ezért a szakemberek fokozott óvatosságra figyelmeztetnek.

Miközben az Antarktisz belső vidékein a déli félteke kegyetlen tele tombol, és a hőmérséklet egyes mérések szerint mínusz 80 Celsius-fok alá süllyedt, Európa déli részén 47 fokos rekordhőségre készülnek. A kontinens délnyugati területeire az előrejelzések szerint könyörtelenül lecsap a Szahara felől érkező hőkupola, amely valósággal magába zárja a forró levegőt. Magyarországon a hét első felében még fellélegezhetünk a hidegfrontnak köszönhetően, ám a mostani felfrissülés nem tart sokáig.

Rendkívüli meteorológiai helyzet alakult ki a Földön, amely a bolygó két teljesen ellentétes arcát mutatja. Kevesen tudják, de míg az Antarktisz belső vidékein a legkeményebb fagyok tombolnak, és a hőmérők higanyszála a -80 Celsius-fok alatti tartományt karcolja, addig Európára ismét egy brutális hőhullám vár, amelynek köszönhetően Portugália és Spanyolország lakói napokon belül akár 43–47 Celsius-fokos hőséggel lesznek kénytelenek szembenézni – írja a Promotions.

A délnyugat-európai térségben tapasztalható extrém helyzetért egy félelmetes légköri jelenség, a szaharai hőkupola a felelős. Ez a képződmény amolyan fedőként zárja magába a forró levegőt, ráadásul egy öngeneráló folyamat során még tovább is melegíti azt. Mivel a jelenség meggátolja a páraképződést és a minimálisra csökkenti a csapadék esélyét, a sivatagi szárazság miatt Spanyolországban már most is rendkívül magas a tűzveszély. Ez a perzselő hatás a magyarok számára sem ismeretlen, a korábbi hetekben ugyanis mi magunk is megtapasztalhattuk a 40 fok feletti csúcsokat és a meleg éjszakákat.

Már csak pár nap van hátra a lehűlésből

Magyarországon az előrejelzések szerint a hét első felében szerencsére még élvezhetjük az észak felől érkező hidegfrontok frissítő hatását, csütörtökön pedig egy utolsó, kifejezetten erős hidegfront is hoz átmeneti megkönnyebbülést. A meteorológusok azonban arra figyelmeztetnek, hogy a hőkupola terjeszkedési iránya még kiszámíthatatlan, és amennyiben a magasnyomású blokk keletebbre tolódik, a forró légtömeg azonnal elárasztja Közép-Európát, elérve hazánkat is. Ha a dolgok a legrosszabb forgatókönyv szerint haladnak majd, akkor a hét második felétől, de legkésőbb a jövő hét elejétől Magyarországra is visszatér a kánikula, és ismét 35 fok feletti maximum-hőmérsékletekre számíthatunk.

A távolabbi előrejelzések még bizonytalanabbak. Emiatt a jövő hétre jelzett 33–38 fokos forróságot egyelőre lehetőségként, nem pedig biztos tényként érdemes kezelni.

A hidegfront szinte az egész országban megszüntette a hőséget

Vasárnap még többfelé 27–33 fok közötti maximumokat mérhettünk, majd megérkezett a hidegfront. A front mögött északnyugatira fordult a szél, és hűvösebb levegő kezdett beáramlani fölénk.

A HungaroMet hétfőre már csak 24–31 fok közötti legmagasabb hőmérsékletet jelzett. A délkeleti országrészben maradhatott a legmelegebb, máshol azonban egyértelműen megszűnt a korábbi kánikula.

Elsőre talán furcsa lehet hűvösnek nevezni a 25–30 fok közötti időt. Július közepén azonban a megelőző forró napokhoz képest már ez is komoly változásnak érződik.

A lehűlést főként azok érezhetik meg igazán, akiknek a lakása az elmúlt napokban nagyon felmelegedett. Az éjszakák is frissebbé válnak, így végre könnyebb lehet átszellőztetni a szobákat.

Kedden többfelé csak 24–30 fok várható

Kedden továbbra is hűvösebb idő marad felettünk. A HungaroMet szerint a nappali csúcshőmérséklet 24 és 30 fok között alakulhat.

A déli és délnyugati tájakon több felhő lehet, és ott kisebb eső, zápor, helyenként zivatar is kialakulhat. Később északon is előfordulhat csapadék.

Az északi, északnyugati szél többfelé megélénkülhet, néhol meg is erősödhet. Emiatt a levegő a hőmérő által mutatottnál kissé hűvösebbnek érződhet.

A reggel már több helyen kifejezetten friss lesz. A hidegre érzékeny völgyekben akár 10 fok alá is csökkenhet a hőmérséklet, miközben a felhősebb és szelesebb térségekben ennél enyhébb marad az éjszaka.

Szerdán érkezhet a hét leghűvösebb időszaka

A hét közepén tovább csökkenhet a hőmérséklet. A HungaroMet szerdára 23–28 fok közötti maximumokat jelez. Hajnalban 7–17 fok közé hűlhet a levegő.

Ez sok helyen már valóban az átlagosnál hűvösebb júliusi időnek számíthat.

Reggel akár egy vékony pulóver is jól jöhet, főleg annak, aki korán indul munkába, vagy hosszabb időt tölt a szabadban. Napközben azonban továbbra is kellemes, nyárias idő várható.

A lehűlés nem jelenti azt, hogy egész nap borongós vagy esős lesz az idő. Több helyen kisüt majd a nap, de a gomolyfelhőkből elszórtan záporok kialakulhatnak.

Csütörtökön és pénteken sem tér még vissza a kánikula

A hét második felében egy ideig még kitart a mérsékeltebb meleg.

Csütörtökön 22–29 fok közötti csúcshőmérséklet valószínű, pénteken pedig 22–28 fok között alakulhatnak a maximumok.

Ez azt jelenti, hogy több napon keresztül sem kell országos hőségre számítani.

A lakások szempontjából ez különösen jó hír. A hűvösebb éjszakák alatt csökkenhet a falak és a tetőszerkezet hőmérséklete, így a beltéri levegő is elviselhetőbbé válhat.

Ha te is nehezen viseled a kánikulát, most érdemes kihasználni a frissebb reggeleket. A kereszthuzatos szellőztetés ilyenkor sokkal hatékonyabb lehet, mint a forró napokon.

Országos, tartós eső továbbra sem látszik

A lehűlés ellenére az aszályhelyzet nem oldódik meg egyik napról a másikra.

A frontokkal együtt több helyen kialakulhat zápor vagy zivatar, de ezek gyakran csak kisebb területeket érintenek. Előfordulhat, hogy az egyik településen jelentős csapadék hullik, miközben néhány kilométerrel arrébb alig esik valami.

A 24.hu által korábban megszólaltatott Molnár László meteorológus is arra figyelmeztetett, hogy a lokális zivatarok nem helyettesítik a tartós, országos esőt. Egy-egy zivatargócban 20–30 milliméter csapadék is lezúdulhat, de ettől még az ország nagy része száraz maradhat.

Ez a mezőgazdaság és a kertek számára is fontos. Egy rövid, heves felhőszakadásból sok víz gyorsan lefolyhat, miközben a kiszáradt talaj mélyebb rétegei alig nedvesednek át.

Hétvégén újra elindul a melegedés

A mostani kellemesebb idő várhatóan nem tart ki a következő hétig.

Szombaton már 25–31 fok közötti maximumok jöhetnek, vasárnap pedig 27–34 fokig melegedhet a levegő.

Vasárnap a fátyol- és gomolyfelhők mellett sok napsütés valószínű. Néhol zápor vagy zivatar is kialakulhat, a délies szél pedig megélénkülhet.

A melegedés tehát fokozatos lesz. Nem egyik napról a másikra tér vissza a hőség, hanem a hétvége során napról napra emelkedik a hőmérséklet.

A vasárnapi 34 fok már több helyen kánikulát jelenthet, főleg akkor, ha az éjszakai lehűlés is mérséklődik.

A jövő hét elején ismét komolyabb forróság jöhet

Molnár László meteorológus szerint a hétvégétől megváltozhat a kontinens légköri helyzete. Délnyugat felől ismét melegebb légtömegek érkezhetnek Magyarország fölé.

A meteorológus számításai szerint hétfőn már 30–35 fok közötti maximumok is előfordulhatnak, a következő hét első felében pedig akár 33–38 fokos csúcsok lehetősége is benne van az előrejelzésekben.

Ezt azonban fontos óvatosan kezelni.

A HungaroMet jelenlegi, hét napra szóló előrejelzése vasárnapig mutat részletes értékeket. A 33–38 fokos tartomány már távolabbi modellbecslés, amely a következő napokban még jelentősen változhat.

Minél távolabbi időpontról van szó, annál bizonytalanabb a pontos hőmérséklet, a frontok pályája és a csapadék eloszlása.

Mi az az ómega-blokk?

A megelőző európai hőhullám egyik fontos oka az úgynevezett ómega-blokk volt.

Ez egy tartós légköri helyzet, amelyben a magas és alacsony nyomású területek elrendeződése a görög ómega betűre hasonlít. A rendszer közepén megrekedhet a meleg levegő, miközben a hidegfrontok nehezebben jutnak előre.

Ilyenkor hosszú ideig alig változik az időjárás. Ugyanazon térség fölött napokon vagy akár heteken át fennmaradhat a száraz, forró idő.

A mostani előrejelzés szerint ez a blokk gyengülhet vagy felbomolhat. Ez Nyugat-Európában is enyhülést hozhat, ahol az elmúlt időszakban rendkívüli forróság alakult ki.

A légköri átrendeződés ugyanakkor Magyarország fölé ismét meleg levegőt sodorhat. Ezért lehetséges, hogy miközben nyugaton csökken a hőség, nálunk újabb felmelegedés indul.

Nem biztos, hogy pontosan megismétlődik az 1976-os helyzet

A megadott előrejelzés az 1976-os nyugat-európai hőhullamot is felidézi. Az összehasonlítással azonban érdemes óvatosan bánni.

Két időjárási helyzet ritkán teljesen azonos. A légnyomási kép, a talajnedvesség, a tengerek hőmérséklete és a frontok pályája minden évben másképp alakul.

Az 1976-os nyár több nyugat-európai országban valóban rendkívül száraz és forró volt. A mostani helyzet egyes vonásaiban hasonlíthat hozzá, de ebből nem következik automatikusan, hogy ugyanazok a következmények ismétlődnek meg.

A klímaváltozás miatt ráadásul a mai hőhullámok magasabb átlaghőmérsékleti háttér mellett alakulnak ki. Emiatt egy hasonló légköri helyzet ma gyakran nagyobb hőterhelést okozhat, mint évtizedekkel korábban.

Augusztusban valóban több eső jöhet?

A hosszabb távú modellek alapján július végén vagy augusztus elején nyugatiasabb áramlás alakulhat ki térségünk fölött.

A nyugati áramlás rendszerint változékonyabb időt hoz. Gyakrabban érkezhetnek frontok, velük együtt pedig nőhet a csapadék esélye.

Ez reményt adhat arra, hogy augusztusban enyhüljön az aszály.

Azt azonban még nem lehet biztosan kijelenteni, hogy túl leszünk az aszály nehezén. Ehhez nem néhány zivatar, hanem több alkalommal érkező, nagyobb területet érintő esőre lenne szükség.

A talaj mélyebb rétegeinek feltöltéséhez különösen fontos a lassú, tartós csapadék. A hirtelen lezúduló eső egy része elfolyik, főleg a kiszáradt, kemény felszínen.

A hűvösebb napok sem veszélytelenek

Bár a 22–28 fokos nappali hőmérséklet sokak számára kellemes, a változékony időben más veszélyekre is figyelni kell.

Zivatarok közelében rövid idő alatt megerősödhet a szél. Előfordulhat intenzív csapadék, jégeső és villámlás is.

Kirándulás, strandolás vagy szabadtéri munka előtt ezért továbbra is érdemes megnézni a HungaroMet aktuális veszélyjelzéseit.

A szél a lehűléssel együtt könnyen megterhelheti azokat is, akik érzékenyek a frontokra. Fejfájás, fáradtság, vérnyomás-ingadozás vagy koncentrációs nehézség jelentkezhet, bár ezek hátterében sokféle ok állhat.

Most érdemes lehűteni a lakást

A következő néhány nap jó lehetőség arra, hogy a lakás is megszabaduljon a felgyülemlett hőtől.

Kora reggel és késő este érdemes hosszabban szellőztetni. Napközben viszont akkor is célszerű árnyékolni, ha odakint nincs kánikula.

A falak, a tető és a bútorok ugyanis sok hőt tárolhatnak. Néhány hűvösebb éjszaka után azonban jelentősen javulhat a beltéri komfort.

A hétvégi melegedés előtt különösen hasznos lehet:

• hajnalban kereszthuzatot csinálni;
• napközben lehúzni a redőnyt;
• kikapcsolni a feleslegesen hőt termelő készülékeket;
• este újra átszellőztetni a lakást;
• feltölteni a kulacsokat és előkészíteni a ventilátort.

A kertben sem érdemes leállni az öntözéssel

A hűvösebb levegő csökkenti a párolgást, de a talaj ettől még száraz maradhat.

Ha nem érkezik kiadós eső, a veteményes, a frissen ültetett növények és a fiatal fák továbbra is igényelhetik az öntözést.

A legjobb időpont a kora reggel vagy a késő este. Ilyenkor kevesebb víz párolog el, és a növényeknek több idejük marad felvenni a nedvességet.

Egy rövid zápor után sem biztos, hogy el lehet hagyni a locsolást. Érdemes néhány centiméter mélyen ellenőrizni a földet, mert a felszín nedves lehet, miközben alatta továbbra is száraz marad.

Röviden ilyen idő várható

A HungaroMet július 20-án elérhető előrejelzése szerint:

• hétfőn: 24–31 fok;
• kedden: 24–30 fok;
• szerdán: 23–28 fok;
• csütörtökön: 22–29 fok;
• pénteken: 22–28 fok;
• szombaton: 25–31 fok;
• vasárnap: 27–34 fok.

A hét első felében tehát mérsékeltebb, sokak számára kellemesebb nyári idő jön. A hétvégén viszont már újra emelkedni kezd a hőmérséklet.

A jövő hét eleji 33–38 fok még nem biztos, de a visszamelegedés iránya már most is látszik.

A következő napok ezért a nyár ritkább, nyugodtabb időszakát hozhatják. Érdemes kihasználni a frissebb reggeleket és a hűvösebb éjszakákat, mert a nagy meleg hamarosan ismét visszatérhet.

Te örülsz a néhány napos lehűlésnek, vagy inkább a tartós nyári meleget szereted? Írd meg kommentben.

A legnagyobb forróság elsőként Nyugat- és Dél-Európát érheti el, de a mostani számítások szerint Közép-Európa sem dőlhet teljesen hátra. Magyarországon egyelőre nem biztos a tartós, extrém hőség visszatérése, de július közepe körül már érdemes figyelni az előrejelzéseket.

Ismét forró levegő áraszthatja el Európát

A legfrissebb előrejelzések alapján Európa felett újra olyan magasnyomású légköri helyzet épülhet ki, amely kedvez a tartós hőség kialakulásának. Ez a meteorológiai helyzet sokaknak már ismerős lehet: ilyenkor a forró levegő szinte csapdába esik a kontinens felett.

A legdurvább forgatókönyvek szerint Spanyolországban, Portugáliában és Franciaországban ismét 40 fok körüli hőség is kialakulhat. A forróság később Közép-Európa felé is elmozdulhat, így Ausztria és Magyarország térsége sem marad feltétlenül érintetlen.

Fontos azonban, hogy a hosszabb távú modellek ilyenkor még sokat változhatnak. Egy-egy hidegfront, zivataros időszak vagy légköri átrendeződés jelentősen módosíthatja, hogy a hőhullám pontosan meddig jut el.

Mi az a hőkupola?

A hőkupola egy tartós, magasnyomású légköri képződmény, amely szinte fedőként zárja le a forró levegőt egy adott térség felett. Ilyenkor a levegő lefelé áramlik, melegszik, a felhőképződés visszaszorul, a napsütés pedig tovább hevíti a felszínt.

Ez azért különösen veszélyes, mert a meleg nemcsak egy-két napra érkezik. Ha a légköri helyzet beragad, akkor napokon át fokozódhat a hőség, az éjszakák sem hoznak valódi felfrissülést, a lakások, utak és betonfelületek pedig egyre több hőt tárolnak el.

A hőkupola legkellemetlenebb hatása éppen ez: nem egyszerűen meleg van, hanem a szervezetnek sincs ideje pihenni és regenerálódni.

Magyarországon mikor várható a hőkupola?

A jelenlegi előrejelzések alapján Magyarországon nem azonnal, hanem inkább július közepe körül lehet újra komolyabban kérdéses a hőkupola hatása.

A közép-európai térségben, így Ausztria környékén július 13-a után már ismét 35 fok körüli vagy afeletti értékeket sem zárnak ki. Ha a forró levegő keletebbre húzódik, akkor Magyarország is megérezheti ezt.

Ez azonban egyelőre nem kőbe vésett forgatókönyv. A hazai helyzet most még bizonytalanabb, mint Nyugat- és Dél-Európában. A következő napokban Magyarországon inkább mérsékeltebb nyári meleg valószínű, helyenként záporokkal, zivatarokkal, majd csak később dőlhet el, mennyire tud ránk húzódni az újabb hőhullám.

A legpontosabb megfogalmazás most az, hogy Magyarországon július közepe után nőhet meg az esélye egy újabb erősebb kánikulai időszaknak, de a tartós, extrém hőkupola még nem tekinthető biztosnak.

Nem véletlen, hogy sokan tartanak a folytatástól

A félelem nem alaptalan. Magyarország nemrég már átélte, milyen az, amikor a hőség rekordközeli vagy rekorddöntő szintre erősödik. Június végén több helyen extrém meleg alakult ki, a tartós forróság pedig sokakat megviselt.

Ez azért fontos, mert a talaj sokfelé kiszáradt, a növényzet, a városi környezet és az emberi szervezet is nehezebben viseli az újabb hőterhelést. Egy újabb hőhullám tehát akkor is komoly megterhelést jelenthet, ha nem mindenhol éri el a korábbi rekordokat.

Különösen az Alföldön, a nagyvárosokban és a gyengén szellőző lakásokban lehet veszélyes a tartós forróság. A beton és az aszfalt nappal elnyeli, éjszaka pedig visszasugározza a hőt, ezért a városokban sokszor akkor sem hűl le igazán a levegő, amikor vidéken már elviselhetőbb lenne az idő.

Erre figyelmeztetnek a szakértők

A tartós hőség leginkább az időseket, a kisgyermekeket, a krónikus betegeket, a szív- és érrendszeri problémákkal élőket, valamint azokat veszélyezteti, akik kültéren dolgoznak vagy rosszul szellőző lakásban élnek.

A kánikula fejfájást, szédülést, kimerültséget, alvászavart és kiszáradást okozhat. Súlyosabb esetben hőkimerülés vagy hőguta is kialakulhat, amely már életveszélyes állapot lehet.

Hőség idején különösen fontos, hogy:

• rendszeresen igyunk vizet, akkor is, ha nem érezzük magunkat szomjasnak;
• 11 és 16 óra között lehetőleg kerüljük a tűző napot;
• figyeljünk az idősekre, beteg rokonokra és szomszédokra;
• ne hagyjunk gyereket vagy állatot autóban, még néhány percre sem;
• nappal árnyékoljuk a lakást, hajnalban vagy este szellőztessünk;
• a sportot és a fizikai munkát inkább reggelre vagy estére időzítsük.

Még nincs ok pánikra, de figyelni kell

A mostani helyzetben a legfontosabb a józan óvatosság. Európa felé valóban újabb forró légtömeg tarthat, és a hőkupola kialakulásának esélye több előrejelzésben is megjelent. Magyarországon azonban egyelőre nem lehet biztosan kijelenteni, hogy napokon belül ismét extrém, tartós hőség telepszik ránk.

A következő fordulópont július közepe lehet. Ha a magasnyomású rendszer Közép-Európa fölé húzódik, akkor hazánkban is újra 35 fok körüli vagy azt meghaladó hőség jöhet. Ha viszont frontok törik meg a forró levegő útját, akkor a kánikula rövidebb és szakaszosabb lehet.

Újabb szintre kapcsol a nyári forróság Magyarországon. Az előrejelzések szerint a hét második felében egy úgynevezett hőkupola alakulhat ki térségünk felett, amely hosszabb időre beragaszthatja a rendkívül meleg légtömegeket a Kárpát-medencébe. A következő napokban így egyre magasabb hőmérsékletekre kell készülni, miközben a csapadék esélye minimális marad.

A tartós hőség miatt az országos tiszti főorvos június 26-ig meghosszabbította a másodfokú hőségriasztást. Ezt követően azonban tovább szigorodik a figyelmeztetés: június 27-től harmadfokú hőségriasztás lép életbe, amely várhatóan június 30-ig marad érvényben.

Az Időkép előrejelzése szerint csütörtökön szinte az egész országban zavartalan napsütésre lehet számítani. Csapadék sehol sem várható, miközben az északi, északkeleti szél több helyen élénk lehet. A reggeli órákban még 11 és 20 fok közötti értékeket mérhetünk, délutánra azonban már 31 és 37 fok közé emelkedik a hőmérséklet.

Pénteken sem várható változás az időjárásban. A napsütés dominál majd, az égbolt többnyire felhőtlen marad, és továbbra sem érkezik enyhülést hozó csapadék. Bár hajnalban néhol átmenetileg frissebb lehet a levegő, napközben már 33 és 38 fok közötti maximumokra kell készülni. Az északi, északkeleti szél helyenként továbbra is élénk maradhat.

A hét legforróbb napja szombat lehet. Az előrejelzések alapján alig lesz felhő az égen, a napsütést semmi sem zavarja majd, és csapadék sem várható. Az UV-sugárzás több térségben nagyon erős, sőt helyenként extrém szintet érhet el. A délutáni órákban a hőmérők már 34 és 40 fok közötti értékeket is mutathatnak, ami az idei év eddigi legforróbb időszakát hozhatja el.

A meteorológusok szerint a hőkupola jelensége azért különösen veszélyes, mert hosszabb időre stabilizálhatja a forró, száraz levegőt egy adott térség felett. Emiatt a nappali felmelegedés mellett az éjszakák is egyre melegebbek lehetnek, ami jelentősen megterheli a szervezetet.

2026 nyara már most komoly aggodalmat kelt, mert a legfrissebb szezonális előrejelzések alapján Európa nagy részén az átlagosnál melegebb hónapok valószínűek, és a Kárpát-medence ismét azok közé a térségek közé tartozhat, ahol a hőség különösen megterhelővé válik. A Copernicus szezonális előrejelzései szerint a kontinens jelentős részén pozitív hőmérsékleti anomália rajzolódik ki, vagyis nagyobb az esély az átlag feletti melegre, miközben a magyar klímamodellek régóta azt mutatják, hogy a hazai nyarak melegedése tartós trend.

A helyzetet az teszi igazán nyugtalanítóvá, hogy Magyarország már most is megtapasztalta, milyen, amikor a nyár kilép a megszokott keretek közül: a 2022-es nyár a HungaroMet szerint az ország legmelegebb nyara volt 1901 óta, 41,5 Celsius-fokos csúcshőmérséklettel és az átlagosnál jóval több forró nappal. Ez önmagában is figyelmeztetés arra, hogy a korábbi rekordok ma már nem elméleti fenyegetések, hanem nagyon is valós előképei annak, ami újra megismétlődhet.

Mi állhat a brutális meleg hátterében?

A mostani félelmek mögött nem egyetlen ok áll, hanem több, egymást erősítő folyamat. A szezonális modellek azt jelzik, hogy 2026 nyarán Európa felett nagy területen lehet az átlagosnál melegebb a légkör, és amikor ehhez tartós anticiklonhelyzet, szárazabb talaj és délről érkező forró légtömegek társulnak, a hőség könnyen elhúzódóvá válhat. A Kárpát-medence ebből a szempontból különösen érzékeny, mert a meleg levegő könnyen megrekedhet, a kiszáradó felszín pedig még tovább fokozhatja a nappali felmelegedést.

Fontos ugyanakkor, hogy márciusban még nem lehet felelősen kijelenteni, hogy biztosan 46 fok lesz, vagy hogy „száz éve nem látott” nyár jön. A szezonális előrejelzések inkább valószínűségeket mutatnak, nem pontos napi maximumokat. Amit viszont már most nagy biztonsággal lehet mondani: a melegebb nyár esélye emelkedett, és a hosszabb, intenzívebb hőhullámok illeszkednek ahhoz a trendhez, amelyet a hazai klímamodellek is jeleznek.

Európa újra a forróság szorításában lehet

Az európai nyarak egyre idegőrlőbbek, mert nemcsak a nappalok hevülnek fel gyorsabban, hanem az éjszakák is egyre kevésbé tudnak valódi felfrissülést hozni. Ez azért különösen veszélyes, mert ha éjszaka is magas marad a hőmérséklet, a szervezet egyszerűen nem tud regenerálódni. Ilyenkor nem csak kellemetlen a meleg, hanem valódi egészségügyi kockázattá válik, főleg az idősek, a kisgyerekek és a krónikus betegek számára. Az, hogy Magyarországon már 2022-ben is történelmi hőségű nyarat mértek, azt mutatja: egy újabb extrém szezon egyáltalán nem elképzelhetetlen forgatókönyv.

A mezőgazdaság is komoly pofont kaphat. A tartós meleg és a nyári csapadék bizonytalansága együtt könnyen visszavetheti a terméshozamokat, főleg az eleve sérülékenyebb térségekben. A magyar klímamodellek szerint a nyári csapadék változása bizonytalanabb, de hosszabb távon nyári csökkenés is várható, ami az aszályhelyzeteket tovább súlyosbíthatja. Magyarul: nemcsak melegebb lehet a nyár, hanem szárazabb is, és ez már nemcsak a kertekben, hanem az árakban is érezhető lehet.

Erre készülhet Magyarország 2026 nyarán

Ha a mostani jelzések beigazolódnak, a legnagyobb terhelést az egészségügy, az infrastruktúra és a mindennapi élet viselheti majd. A hőségben nő a kiszáradás, a hőguta és a keringési panaszok kockázata, miközben az utak, vasúti pályák és az áramhálózat is sokkal nagyobb terhelést kap. Elég néhány egymást követő forró hét, és máris mindenki ugyanazt érzi: a lakás túlmelegszik, az alvás nehezebb, a közlekedés fárasztóbb, a munkavégzés pedig látványosan megterhelőbb lesz. A 2022-es adatok után ezt már nem lehet egyszerű riogatásnak nevezni.

A legfontosabb most nem a pánik, hanem az elővigyázatosság. A bőséges folyadékbevitel, a déli órák kerülése, az árnyékolás, az otthonok hűtésének okos megszervezése és a veszélyeztetett családtagokra való odafigyelés kulcsfontosságú lehet. 2026 nyara még nincs lejátszva, de az biztos, hogy a mostani előrejelzések alapján nem egy „átlagos kis nyárra” érdemes készülni. Inkább egy olyan szezonra, amely újra megmutathatja, milyen könnyen válhat Európa nyári képeslapból forró levegőjű kemencévé.

Mostani előrejelzés:

Brutális hőség közeleg
Az ország nagy részén tovább fokozódik a szárazság, hiába hoztak az elmúlt napok helyi záporokat, a földek többsége alig kapott érdemi csapadékot.

Szerda:
A hét második felében egyre erősebb kánikula várható, szerdától pedig országosan forró időre kell készülni.

Hétvége:
A hétvégére a csúcshőmérséklet több helyen 33–38 fok közé emelkedhet, ami már az embereket, az állatokat és a növényeket is komolyan megterheli.

Súlyosbodik az aszály
Az elmúlt 30 napban sokfelé 30–50 milliméter, 90 napos távlatban pedig akár 40–100 milliméter csapadék is hiányzik a talajból.
A középső országrész különösen száraz, a mélyebb, 30–60 centiméteres talajrétegből szinte országszerte hiányzik a növények számára hasznosítható víz.
Az Alföldön és a Mezőföldön a felső 1 méteres talajrétegből helyenként több mint 100 milliméternyi csapadék pótlására lenne szükség.

A növények már megsínylik
Az őszi árpa betakarítása már megkezdődött, az őszi búza és a repce pedig a teljes érés határán áll, ezeknek most még kedvezhet a száraz, meleg idő.
A tavasz óta tartó aszály miatt azonban ezeknél a növényeknél is gyengébb terméshozamokra lehet számítani.
A kukorica és a napraforgó viszont rendkívül sokat szenved a vízhiánytól, mert most lenne szükségük minden csepp esőre az erős fejlődéshez.

Ekkor jöhet enyhülés .jövőhét:
A hét első felében még elszórtan kialakulhatnak záporok és zivatarok, néhol jégesővel vagy felhőszakadással, de országos esőre nem lehet számítani.
Szerdától tartósan szárazabb idő jöhet, a talaj tovább szárad, a levegő páratartalma pedig sok helyen 30 százalék alá eshet.
A tikkasztó hőség enyhülésére és érdemi csapadékra legkorábban a jövő hét közepén mutatkozik esély.